Zsoltárok 72
1 Salamoné. Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának.
Psalmus, in Salomonem.
2 Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.
[Deus, judicium tuum regi da, et justitiam tuam filio regis; judicare populum tuum in justitia, et pauperes tuos in judicio.
3 Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.
Suscipiant montes pacem populo, et colles justitiam.
4 Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót.
Judicabit pauperes populi, et salvos faciet filios pauperum, et humiliabit calumniatorem.
5 Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre.
Et permanebit cum sole, et ante lunam, in generatione et generationem.
6 Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.
Descendet sicut pluvia in vellus, et sicut stillicidia stillantia super terram.
7 Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.
Orietur in diebus ejus justitia, et abundantia pacis, donec auferatur luna.
8 És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig.
Et dominabitur a mari usque ad mare, et a flumine usque ad terminos orbis terrarum.
9 Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.
Coram illo procident Æthiopes, et inimici ejus terram lingent.
10 Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.
Reges Tharsis et insulæ munera offerent; reges Arabum et Saba dona adducent:
11 Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.
et adorabunt eum omnes reges terræ; omnes gentes servient ei.
12 Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője.
Quia liberabit pauperem a potente, et pauperem cui non erat adjutor.
13 Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja;
Parcet pauperi et inopi, et animas pauperum salvas faciet.
14 Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében.
Ex usuris et iniquitate redimet animas eorum, et honorabile nomen eorum coram illo.
15 És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon.
Et vivet, et dabitur ei de auro Arabiæ; et adorabunt de ipso semper, tota die benedicent ei.
16 Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.
Et erit firmamentum in terra in summis montium; superextolletur super Libanum fructus ejus, et florebunt de civitate sicut fœnum terræ.
17 Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt.
Sit nomen ejus benedictum in sæcula; ante solem permanet nomen ejus. Et benedicentur in ipso omnes tribus terræ; omnes gentes magnificabunt eum.
18 Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!
Benedictus Dominus Deus Israël, qui facit mirabilia solus.
19 Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen!
Et benedictum nomen majestatis ejus in æternum, et replebitur majestate ejus omnis terra. Fiat, fiat.]
20 Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.
Defecerunt laudes David, filii Jesse.
