Zsoltárok 71

1 Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.

En ti, Yahvé, me refugio. Nunca dejes que me decepcione.

2 A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.

Líbrame con tu justicia y rescátame. Vuelve tu oído hacia mí, y sálvame.

3 Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.

Sé para mí una roca de refugio a la que pueda acudir siempre. Da la orden de salvarme, porque tú eres mi roca y mi fortaleza.

4 Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!

Rescátame, Dios mío, de la mano de los malvados, de la mano del hombre injusto y cruel.

5 Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!

Porque tú eres mi esperanza, Señor Yahvé, mi confianza desde mi juventud.

6 Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.

He confiado en ti desde el vientre materno. Tú eres el que me sacó del vientre de mi madre. Siempre te alabaré.

7 Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.

Soy una maravilla para muchos, pero tú eres mi fuerte refugio.

8 Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.

Mi boca se llenará de tus alabanzas, con su honor durante todo el día.

9 Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!

No me rechaces en mi vejez. No me abandones cuando me fallen las fuerzas.

10 Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,

Porque mis enemigos hablan de mí. Los que velan por mi alma conspiran juntos,

11 Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.

diciendo: “Dios lo ha abandonado. Perseguidlo y cogedlo, porque nadie lo rescatará”.

12 Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!

Dios, no te alejes de mí. Dios mío, date prisa en ayudarme.

13 Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!

Que mis acusadores queden decepcionados y consumidos. Que se cubran de ignominia y escarnio los que quieran perjudicarme.

14 Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.

Pero siempre tendré esperanza, y se sumará a todos sus elogios.

15 Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.

Mi boca hablará de tu justicia, y de tu salvación todo el día, aunque no conozco su medida completa.

16 Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!

Vendré con los actos poderosos del Señor Yahvé. Haré mención de tu justicia, incluso de la tuya solamente.

17 Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.

Dios, me has enseñado desde mi juventud. Hasta ahora, he declarado tus obras maravillosas.

18 Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.

Sí, aunque sea viejo y canoso, Dios, no me abandones, hasta que haya declarado tu fuerza a la siguiente generación, tu poderío a todos los que han de venir.

19 Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!

Dios, tu justicia también llega a los cielos. Has hecho grandes cosas. Dios, ¿quién es como tú?

20 A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.

Tú, que nos has mostrado muchos y amargos problemas, me dejarás vivir. Nos harás salir de las profundidades de la tierra.

21 Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.

Aumenta mi honor y reconfortarme de nuevo.

22 Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!

También te alabaré con el arpa por tu fidelidad, Dios mío. Te canto alabanzas con la lira, Santo de Israel.

23 Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.

¡Mis labios gritarán de alegría! Mi alma, que has redimido, te canta alabanzas.

24 Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.

Mi lengua también hablará de tu justicia todo el día, porque están decepcionados y confundidos, que quieren hacerme daño.