Zsoltárok 71
1 Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
By David, [a Psalm sung by] the sons of Jonadab, and the first that were taken captive. O Lord, I have hoped in thee: let me never be put to shame.
2 A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
In thy righteousness deliver me and rescue me: incline thine ear to me, and save me.
3 Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.
Be to me a protecting God, and a strong hold to save me: for thou art my fortress and my refuge.
4 Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!
Deliver me, O my God, from the hand of the sinner, from the hand of the transgressor and unjust man.
5 Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!
For thou art my support, O Lord; O Lord, [thou art] my hope from my youth.
6 Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
On thee have I been stayed from the womb: from the belly of my mother thou art my protector: of thee is my praise continually.
7 Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.
I am become as it were a wonder to many: but thou art [my] strong helper.
8 Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.
Let my mouth be filled with praise, that I may hymn thy glory, [and] thy majesty all the day.
9 Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!
Cast me not off at the time of old age; forsake me not when my strength fails.
10 Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
For mine enemies have spoken against me; and they that lay wait for my soul have taken counsel together,
11 Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
saying, God has forsaken him: persecute ye and take him; for there is none to deliver [him].
12 Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!
O God, go not far from me, O my God, draw nigh to my help.
13 Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
Let those that plot against my soul be ashamed and utterly fail: let those that seek my hurt be clothed with shame and dishonour.
14 Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
But I will hope continually, and will praise thee more and more.
15 Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
My mouth shall declare thy righteousness openly, [and] thy salvation all the day; for I am not acquainted with the affairs [of men].
16 Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
I will go on in the might of the Lord: O Lord, I will make mention of thy righteousness only.
17 Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
O God, thou hast taught me from my youth, and until now will I declare thy wonders;
18 Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.
even until I am old and advanced in years. O God, forsake me not; until I shall have declared thine arm to all the generation that is to come:
19 Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
even thy power and thy righteousness, O God, up to the highest [heavens, even] the mighty works which thou has done: O God, who is like to thee?
20 A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.
What afflictions many and sore hast thou shewed me! yet thou didst turn and quicken me, and broughtest me again from the depths of the earth.
21 Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.
Thou didst multiply thy righteousness, and didst turn and comfort me, and broughtest me again out of the depths of the earth.
22 Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
I will also therefore give thanks to thee, O God, [because of] thy truth, on an instrument of psalmody: I will sing psalms to thee on the harp, O Holy One of Israel.
23 Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
My lips shall rejoice when I sing to thee; and my soul, which thou hast redeemed.
24 Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.
Moreover also my tongue shall dwell all the day upon thy righteousness; when they shall be ashamed and confounded that seek my hurt.
