< Zsoltárok 71 >

1 Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
Aw Angraeng, nang thungah ni kang hawk; natuek naah doeh azathaih na tongsak hmah.
2 A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
Na toenghaih hoi pahlong ah loe, na loisak ah; kai khaeah na naa to patueng ah loe, na pahlong ah.
3 Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.
Ka phak thaihaih ahmuen kruekah, ka buephaih ah om ah; nang loe ka lungsong hoi kang vaenghaih ah na oh pongah, kai pahlong hanah lok na paek boeh.
4 Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!
Aw ka Sithaw, kami zaenawk ih ban thung hoiah pahlong ah, katoeng ai kami hoi hmawsaeng kaminawk ih ban thung hoiah na pahlong ah.
5 Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!
Aw Angraeng Sithaw, nang loe ka oephaih akung pui ah na oh; ka thendoeng nathuem hoi boeh ni nang loe kang oephaih ah na oh.
6 Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
Ka tapen tangsuek nathuem hoi nang khaeah kam ha boeh; nang mah ni kam no zok thung hoiah nang lak. Nang loe dungzan ah kang pakoeh han.
7 Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.
Kai loe kanoih kaminawk dawnrai han koi ah ni ka oh; toe nang loe kacak ka buephaih ah na oh.
8 Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.
Ka pakha loe athun qui nang pakoehhaih, na lensawkhaih hoiah koi nasoe.
9 Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!
Kai mitong naah na pahnawt sut hmah; ka thaboeng naah na caeh taak hmah.
10 Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
Ka misanawk loe kai aekhaih lok to thuih o; ka hinghaih patoem kaminawk loe nawnto amkhueng o,
11 Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
anih loe Sithaw mah pahnawt sut boeh; patom oh loe naeh oh; anih bomkung mi doeh om ai boeh, tiah a thuih o.
12 Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!
Aw Sithaw, kangthla ah na om taak ving hmah; aw ka Sithaw, kai abomh hanah karangah angzo ah!
13 Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
Ka hinghaih misa ah poek kaminawk loe azathaih hoiah anghma angtaa o nasoe; kai nganbawh kana paek han pakrong kaminawk loe pronghaih hoi ahminsethaih mah kraeng khoep nasoe.
14 Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
Toe kai loe oephaih ka tawnh poe pongah, nang to kang pakoeh aep aep han.
15 Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
Nazetto maw tiah ka panoek ai cadoeh, ka pakha mah na toenghaih hoi na pahlonghaih to ni thokkruek thui tih.
16 Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
Kai loe Angraeng Sithaw thacakhaih hoiah ka caeh, na toenghaih khue ni ka thuih han.
17 Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
Aw Sithaw, ka thendoeng nathuem hoiah nang patuk boeh; na sak ih dawnrai hmuennawk to vaihni khoek to ka thuih.
18 Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.
Aw Sithaw, kai loe vaihi mitong boeh, na thacakhaih to sampok khoek to, vaihi dung ih kaminawk khaeah ka thuih moe, na sakthaihaih to angzo han koi kaminawk khaeah ka thui ai karoek to, na pahnawt sut hmah.
19 Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
Aw Sithaw, kalen parai hmuennawk sahkung, na toenghaih loe van khoek to phak; Aw Sithaw, nang baktih mi maw kaom?
20 A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.
Kalen parai raihaih to nang patuek boeh; nang mah nang hingsak let ueloe, kathuk long thung hoiah kai nang thawksak let tih.
21 Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.
Kai khosak hoihhaih to pungsak ueloe, na pathloep let tih.
22 Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
Aw ka Sithaw, nang hoi na loktang lok to katoeng hoiah kang pakoeh han; aw Israelnawk ih Ciimcai Sithaw, katoeng kruekhaih hoiah nang pakoehhaih laa to ka sak han.
23 Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
Nang khaeah laa ka sak naah, ka palainawk anghoe o ueloe, na krang ih ka hinghaih doeh anghoe tih.
24 Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.
Ni thokkruek ka palai mah na toenghaih to thui tih; kai nganbawh kana paek hanah pakrong kaminawk loe, azathaih to tongh o moe, dawnraihaih hoiah oh o sut boeh.

< Zsoltárok 71 >