Zsoltárok 70

1 Az éneklőmesternek, Dávidtól, emlékeztetésre. Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!

Para el director del coro. Un salmo de David. Para un memorial. Oh, Dios, ¡sálvame! ¡Apresúrate a ayudarme!

2 Szégyenüljenek meg és piruljanak, a kik életemre törnek; riadjanak vissza és gyalázat érje őket, a kik bajomat kivánják.

Por favor, vence y humilla a los que tratan de matarme. Haz que los que me hieren retrocedan con deshonra.

3 Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!

Que los que se burlan de mi se horroricen de su derrota.

4 Örülnek és örvendeznek majd benned mindazok, a kik keresnek tégedet, és ezt mondják majd szüntelen, a kik szeretik a te szabadításodat: Magasztaltassék fel az Isten!

Pero que Sean felices todos los que vienen a ti; que los que aman tu salvación siempre digan: “¡Cuán grande es Dios!”

5 Én pedig szegény és nyomorult vagyok: siess hozzám, oh Isten; segedelmem és szabadítóm vagy te Uram: ne késsél!

En lo que a mi concierne, soy un pobre y menesteroso. ¡Apresúrate, oh Dios, a ayudarme! ¡No esperes más!