Zsoltárok 70

1 Az éneklőmesternek, Dávidtól, emlékeztetésre. Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!

В конец Давиду, в воспоминание, во еже спасти мя Господу. Боже, в помощь мою вонми: Господи, помощи ми потщися.

2 Szégyenüljenek meg és piruljanak, a kik életemre törnek; riadjanak vissza és gyalázat érje őket, a kik bajomat kivánják.

Да постыдятся и посрамятся ищущии душу мою. Да возвратятся вспять и постыдятся хотящии ми злая:

3 Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!

да возвратятся абие стыдящеся глаголющии ми: благоже, благоже.

4 Örülnek és örvendeznek majd benned mindazok, a kik keresnek tégedet, és ezt mondják majd szüntelen, a kik szeretik a te szabadításodat: Magasztaltassék fel az Isten!

Да возрадуются и возвеселятся о Тебе вси ищущии Тебе, Боже: и да глаголют выну, да возвеличится Господь, любящии спасение Твое.

5 Én pedig szegény és nyomorult vagyok: siess hozzám, oh Isten; segedelmem és szabadítóm vagy te Uram: ne késsél!

Аз же нищь есмь и убог, Боже, помози ми: помощник мой и Избавитель мой еси Ты, Господи, не закосни.