< Zsoltárok 70 >
1 Az éneklőmesternek, Dávidtól, emlékeztetésre. Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!
Thaburi ya Daudi Wee Ngai, hiũha ũũhonokie; Wee Jehova ũka narua ũndeithie.
2 Szégyenüljenek meg és piruljanak, a kik életemre törnek; riadjanak vissza és gyalázat érje őket, a kik bajomat kivánják.
Andũ arĩa mendaga kũnjũraga maroconorithio na manyiitwo nĩ kĩrigiicano; arĩa othe mendaga nyanangwo marocooka na thuutha maconokete.
3 Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!
Andũ arĩa mathekagĩrĩra makiugaga atĩrĩ, “Haiya! Haiya!” marocooka na thuutha maconokete.
4 Örülnek és örvendeznek majd benned mindazok, a kik keresnek tégedet, és ezt mondják majd szüntelen, a kik szeretik a te szabadításodat: Magasztaltassék fel az Isten!
No arĩa othe makũrongoragia marokena na macanjamũke; arĩa mendete ũhonokio waku marotũũra moigaga atĩrĩ, “Ngai arotũgĩrio!”
5 Én pedig szegény és nyomorult vagyok: siess hozzám, oh Isten; segedelmem és szabadítóm vagy te Uram: ne késsél!
No rĩrĩ, niĩ ndĩ mũthĩĩni na mũbatari; Wee Ngai, hiuha ũũke kũrĩ niĩ. Wee nĩwe ũteithio wakwa na mũhonokia wakwa; Wee Jehova, ndũkagonderere gũũka kũndeithia.