Zsoltárok 70

1 Az éneklőmesternek, Dávidtól, emlékeztetésre. Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!

Auf den Siegesspender, von David, zum Erlernen. Gott, eile, mich zu retten, Herr, mir zu helfen!

2 Szégyenüljenek meg és piruljanak, a kik életemre törnek; riadjanak vissza és gyalázat érje őket, a kik bajomat kivánják.

Beschämt und schamrot sollen werden die Feinde meines Lebens! Mit Schmach bedeckt die Flucht ergreifen all, die mir übel wollen!

3 Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!

Und auf der Seele sollen ihre Schande tragen, die höhnisch rufen "Ha! Ha!"

4 Örülnek és örvendeznek majd benned mindazok, a kik keresnek tégedet, és ezt mondják majd szüntelen, a kik szeretik a te szabadításodat: Magasztaltassék fel az Isten!

Doch jubeln sollen über Dich, vor Freude alle, die Dich suchen! Und allzeit sollen rufen: "Gott ist groß", die Deinen Sieg sich wünschen!

5 Én pedig szegény és nyomorult vagyok: siess hozzám, oh Isten; segedelmem és szabadítóm vagy te Uram: ne késsél!

Doch ich bin arm und elend. Gott, eiligst her zu mir! Du bist mein Schutz und Retter. Herr, säume nicht.