< Zsoltárok 69 >
1 Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
Sé mi salvador, oh Dios; porque las aguas han llegado, hasta mi cuello.
2 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
Mis pies están profundos en la tierra suave, donde no tengo donde apoyar los pies; He venido a aguas profundas, las olas están fluyendo sobre mí.
3 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
Estoy cansado de mi llanto; mi garganta está ardiendo: mis ojos se desperdician esperando a mi Dios.
4 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
Los que me odian sin causa son más numerosos que los pelos de mi cabeza; aquellos que están en mi contra, falsamente deseando mi destrucción, son muy fuertes; Devolví lo que no me habían quitado.
5 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
Oh Dios, ves cuán tonto soy; y mi maldad es clara para ti.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Los que tienen esperanza en ti, no sean avergonzados por mí, oh Jehová Dios de los ejércitos; no sean abatidos por mí los que esperan, oh Dios de Israel.
7 Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
Por tu amor he soportado ofensas; he sido avergonzado.
8 Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
Me he vuelto extraño para mis hermanos, y como un hombre de un país lejano para los hijos de mi madre.
9 Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
Estoy ardiendo con pasión por tu casa; y los insultos que han dicho de ti han venido sobre mí.
10 Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
Mi amargo llanto y mi falta de alimento se convirtieron en vergüenza.
11 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
Cuando me puse la ropa de luto, dijeron mal de mí.
12 A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
Soy motivo de admiración para los que tienen autoridad; una canción para aquellos que son dados a la bebida fuerte.
13 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
Pero en cuanto a mí, permíteme orar, oh Señor, en un momento cuando estés complacido; Oh Dios, dame una respuesta en tu gran misericordia, porque tu salvación es segura.
14 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Llévame de las garras del lodo, para que no pueda descender a ella; déjame ser levantado de las aguas profundas.
15 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
No me dejes cubrir por las aguas corrientes; no permitas que las aguas profundas pasen por mi cabeza, y no me dejes encerrar en el inframundo.
16 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Da una respuesta a mis palabras, oh Señor; porque tu misericordia es buena: no escondas de tu siervo tu rostro.
17 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
No me rechaces, porque estoy en problemas; rápidamente dame una respuesta.
18 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Acércate a mi alma, para su salvación: sé mi salvador, por los que están contra mí.
19 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
Has visto mi vergüenza, cómo se burlaban de mí y menospreciaron; mis enemigos están todos ante ti.
20 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Mi corazón se rompe con las ofensas, estoy lleno de dolor; Hice una búsqueda para que algunos se apiadaran de mí, pero no había nadie; No tenía quién me consolará.
21 Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
Ellos me dieron hiel por mi comida; y vino amargo para mi bebida.
22 Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Dejen que su mesa delante de ellos sea para su destrucción; deja que sus fiestas se conviertan en una trampa para ellos.
23 Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Sean cegados sus ojos para que no vean; deja que sus cuerpos estén temblando para siempre.
24 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Deja que tu maldición venga sobre ellos; deja que el calor de tu ira los alcance.
25 Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Da sus casas a la destrucción, y no haya nadie en sus tiendas.
26 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
Porque son crueles con aquel contra quien está vuelta tu mano; hacen amarga la pena de aquel que es herido por ti.
27 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Su castigo se incremente; que no entren en tu justicia.
28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Sean quitados sus nombres del libro de los vivientes, que no se numeren con los justos.
29 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
Pero yo soy pobre y estoy lleno de tristeza; déjame ser levantado por tu salvación, oh Señor.
30 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
Alabaré el nombre de Dios con una canción; Le daré gloria por lo que ha hecho.
31 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
Esto será más agradable al Señor que un buey o un becerro de pleno crecimiento.
32 Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
Los pobres lo verán y se alegrarán: ustedes que son amantes de Dios, dejen que sus corazones tengan vida.
33 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
Porque los oídos del Señor están abiertos a los pobres, y él piensa en sus prisioneros.
34 Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Dejen que los cielos y la tierra lo alaben, los mares y todo lo que se mueve en ellos.
35 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
Porque Dios será el salvador de Sión y el edificador de las ciudades de Judá; para que pueda ser su lugar de descanso y herencia.
36 És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
La simiente de sus siervos tomará parte en ella, y allí descansan los amantes de su nombre.