< Zsoltárok 69 >

1 Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
Para el director del coro. Con la melodía de “Los lirios”. Un salmo de David ¡Dios, sálvame porque tengo el agua hasta el cuello!
2 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
Me estoy hundiendo cada vez más en el barro y no encuentro tierra firme sobre la cual ponerme en pie. Me siento como en aguas profundas, y su torrente me cubre.
3 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
Estoy cansado de gritar pidiendo ayuda. Mi garganta ya está reseca. Mis ojos están hinchados de tanto llorar a la espera de la ayuda de mi Dios.
4 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
Los que me odian sin motivos suman más que los cabellos de mi cabeza. Muchos de mis enemigos tratan de destruirme con engaños. ¿Cómo puedo devolver lo que no he robado?
5 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
¡Dios tu sabes cuán necio soy! Mis pecados no te son desconocidos.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
No dejes que los que creen en tí Sean avergonzados por mi culpa, oh, Dios Todopoderoso. No permitas que los que te siguen sufran desgracia por mi culpa, oh, Dios de Israel.
7 Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
Porque por tu causa he soportado insultos y mi rostro refleja mi vergüenza.
8 Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
Me he convertido en un extranjero entre mis hermanos, los Israelitas. Un forastero para mis propios hermanos.
9 Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
Mi devoción por tu casa me consume por dentro. Me tomo a pecho los insultos de quienes te maldicen.
10 Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
Lloré e hice ayuno, pero se burlaron de mi.
11 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
Gemí cubierto en cilicio, pero se burlaron de mi.
12 A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
Las personas sentadas en las puertas de la cuidad inventan rumores sobre mi. Soy el objeto de burla de las canciones que cantan los borrachos.
13 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
Pero mi oración eres tú, oh Señor, y creo que este es un buen momento para escuchar tu respuesta. Oh Dios, en tu fidelidad y amor, respóndeme con la seguridad de tu salvación.
14 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Por favor, rescátame del lodo, ¡no me dejes hundir! Sálvame de los que me odian y de hundirme en las aguas profundas.
15 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
No permitas que las aguas me cubran por completo. No dejes que las aguas profundas me ahoguen. No dejes que la tumba se apodere de mi.
16 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Por favor, responde mis oraciones, oh, Señor, porque eres bueno y me amas con fidelidad y amor. Por tu bondad, por favor, ayúdame.
17 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
No huyas de mi, porque soy tu siervo. Por favor, respóndeme con prontitud porque estoy en problemas.
18 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Ven aquí y rescátame. Libérame de mis enemigos.
19 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
Tú conoces mi vergüenza, mi desgracia y humillación. Sabes bien lo que mis enemigos me hacen.
20 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Sus insultos han quebrantado mi corazón. Estoy enfermo y sin cura. Clamé por misericordia, pero nadie me ayudó. Nadie me mostró compasión.
21 Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
En lugar de compadecerse de mi me dieron de comer hierbas amargas y vinagre para beber.
22 Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Que la mesa servida delante de ellos se convierta en su propia trampa, y su propia red los atrape y sean llevados al castigo.
23 Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Que sus ojos queden ciegos y no puedan ver. Que sus espaldas se encorven de abatimiento.
24 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Derrama tu juicio sobre ellos. Consúmelos con tu ira.
25 Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Que sus casas queden desoladas, y abandonadas.
26 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
Porque ellos persiguen a los que tú has castigado, y agravan el dolor de los que has disciplinado.
27 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Castígalos por el mal que han hecho. No los absuelvas.
28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Borra sus nombres del libro de la vida. No los dejes estar en la lista de los justos.
29 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
Pero yo estoy sufriendo y tengo mucho dolor. Por favor, Señor, sálvame y guárdame.
30 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
Alabaré el nombre de Dios con canciones. Contaré de lo increíble que él es y cuán agradecido le estoy.
31 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
Esto hace más feliz al Señor que el sacrificio de animales. Más que el ganado y los toros con cuernos y pezuñas.
32 Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
El que es humilde verá esto y se alegrará. Que Dios aliente a todos los que se acercan a él.
33 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
Dios escucha a los pobres y no ignora a su pueblo que está en prisión.
34 Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
¡Alábenle en el cielo y en la tierra, los mares y todo lo que en ellos vive!
35 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
Porque Dios salvará a Sión, y reconstruirá las ciudades de Judá. Ellos viven allí y poseen la tierra.
36 És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
Los descendientes de quienes lo siguen heredarán la tierra, y quienes lo aman, vivirán allí.

< Zsoltárok 69 >