Zsoltárok 69
1 Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
MAIN Kot, kotin jauaja ia, pwe pil itida lel on maur i.
2 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
I pan kirila nan waja lujujur lol, waja me jota kakaluak; i mi nan pil lol, o ad pan kamop ia la.
3 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
I pana kila ai janejan, kapin wor ai kirkilar, maj ai juedalar, pwe a warailar ai auiaui Kot.
4 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
Me kin tata kin ia nin joka repa me toto jan pit en mon ai. Me imwintiti on ia, o me kin kawe ia la, ap jota karepa, kin kelail. I en pwain, me i jota kulia jan.
5 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
Main Kot, kom kotin mani ai pweipwei, o ai japun kan me jota rir jan komui.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Kom der mueid on irail, me auiaui komui, en jarodi pweki nai, Main Ieowa Jepaot; kom der mueid on irail, me rapaki komui, en namenokala pweki nai, Kot en Ijrael.
7 Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
Pwe i kin kankaururla pweki komui, maj ai me dir en namenok.
8 Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
I wialar men wai amen ren ri ai kan, o nain in ai jaja ia lar.
9 Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
Pwe limpok on tanpaj omui kajor ia dier, o lalaue en ir, me kin lalaue komui id ko don ia.
10 Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
I kin janejan melel o kaijejol, ari jo, re kin lalaue ia.
11 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
I likau kidar ed eu, a re kin lalaue ia.
12 A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
O me mondi pan wanim, kin kajekajenda ia, o wajan kan jakau, re kin kakaul kin ia.
13 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
A i kin kapakap on komui Main Ieowa ni anjau me kon on; Main Kot, kom kotin mani ia pweki omui kalanan lapalap o kotin jauaja ia.
14 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Kotin dore ia la jan nan pwel, pwe i ender kirila; pwe i en piti jan, me kailon kin ia o jan nan pil lol;
15 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
Pwe lapake ender kamop ia la, o waja lol ender kadala ia la, o au en por o ender pur pena on po i.
16 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Mani ia, Main Ieowa, pwe omui kalanan meid mau, kom kotin majan don ia, pweki omui kalanan lapalap.
17 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
O kom der karirela jan japwilim omui ladu jilan omui, pwe i majak; kom kotin madan mani ia!
18 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Kom kotido ren nen i o dorela i, kotin dore ia la pweki ai imwintiti kan.
19 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
Komui manier duen ai jarodier, o ai lijela, o ai namenok, me palian ia, kin janjal on komui.
20 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Ai jarodier kin kawela nan monion i, o i luetalar melel. i auiaui, ma jota me pan injenjuedeki mepukat, a jota man amen; o ma jota, me pan kamait ia la, a jota me i kak diar.
21 Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
Irail kin kamana kin ia ede, o kanim pil kin ia pinika ni ai men nim piladar kaualap
22 Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Arail tepel en wiala injar arail, o lidip arail, o kapup arail.
23 Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Maj arail en rotorotala, pwe ren der kilan waja, o irail en koj pena kokolata.
24 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Wudokidi on po’rail omui onion, o omui onion melel en lel on irail.
25 Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Deu’rail en lijelipinda, o jota me pan kaujon nan im arail.
26 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
Pwe re kin pakipaki, me kom kotin kaloker, o re kin indinda, me dene komui kin kaloke mal japwilim omui kan.
27 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Kom kotin kaloedi on ir ni japun toto, pwe ren der konodi omui pun.
28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Irij jan ir nan puk en kamaur, pwe ren der ian me pun kan kileledi.
29 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
A nai me luet, o i kin waiwairok. Main Kot, omui jauaja ia en jinjila ia.
30 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
I pan kapina mar en Kot ki kaul pot, o i pan wauneki i melel ki danke.
31 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
I me Ieowa kotin kupura jan kau ol, me oje o pat en na pualapual mia.
32 Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
Me luet akan kin kilan, o peren kida, o me kin rapaki Kot, monion arail pan maurada.
33 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
Pwe Ieowa kotin mani me jamama kan, o a jota kotin mamaleki japwilim a jalidi kan.
34 Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Nanlan en kapina i, pil jappa, o madau, o karoj me kin mokimokid lole.
35 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
Pwe Kot pan kotin jauaja Jion, o a pan kauada kanim en Iuda kan, pwe aramaj en kaujon waja o, o aneki.
36 És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
O wan a ladu kan pan jojoki irail, o me kin pok on mar a, pan kaujon waja o.
