Zsoltárok 69
1 Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
MAING Kot, kotin sauasa ia, pwe pil itida lel ong maur i.
2 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
I pan kirila nan wasa lususur lol, wasa me sota kakaluak; i mi nan pil lol, o ad pan kamop ia la.
3 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
I panga kila ai sangesang, kapin wor ai kirkilar, mas ai suedalar, pwe a warailar ai auiaui Kot.
4 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
Me kin tata kin ia nin sokarepa me toto sang pit en mong ai. Me imwintiti ong ia, o me kin kawe ia la, ap sota karepa, kin kelail. I en pwain, me i sota kulia sang.
5 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
Maing Kot, kom kotin mangi ai pweipwei, o ai sapung kan me sota rir sang komui.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Kom der mueid ong irail, me auiaui komui, en sarodi pweki ngai, Maing Ieowa Sepaot; kom der mueid ong irail, me rapaki komui, en namenokala pweki ngai, Kot en Israel.
7 Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
Pwe i kin kankaururla pweki komui, mas ai me dir en namenok.
8 Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
I wialar men wai amen ren ri ai kan, o nain in ai sasa ia lar.
9 Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
Pwe limpok ong tanpas omui kasor ia dier, o lalaue en ir, me kin lalaue komui id ko dong ia.
10 Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
I kin sangesang melel o kaisesol, ari so, re kin lalaue ia.
11 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
I likau kidar ed eu, a re kin lalaue ia.
12 A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
O me mondi pan wanim, kin kasekasenda ia, o wasan kang sakau, re kin kakaul kin ia.
13 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
A i kin kapakap ong komui Maing Ieowa ni ansau me kon ong; Maing Kot, kom kotin mangi ia pweki omui kalangan lapalap o kotin sauasa ia.
14 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Kotin dore ia la sang nan pwel, pwe i ender kirila; pwe i en piti sang, me kailong kin ia o sang nan pil lol;
15 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
Pwe lapake ender kamop ia la, o wasa lol ender kadala ia la, o au en por o ender pur pena ong po i.
16 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Mangi ia, Maing Ieowa, pwe omui kalangan meid mau, kom kotin masan dong ia, pweki omui kalangan lapalap.
17 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
O kom der karirela sang sapwilim omui ladu silang omui, pwe i masak; kom kotin madang mangi ia!
18 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Kom kotido ren ngen i o dorela i, kotin dore ia la pweki ai imwintiti kan.
19 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
Komui mangier duen ai sarodier, o ai lisela, o ai namenok, me palian ia, kin sansal ong komui.
20 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Ai sarodier kin kawela nan mongiong i, o i luetalar melel. I auiaui, ma sota me pan insensuedeki mepukat, a sota man amen; o ma sota, me pan kamait ia la, a sota me i kak diar.
21 Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
Irail kin kamanga kin ia ede, o kanim pil kin ia pinika ni ai men nim piladar kaualap:
22 Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Arail tepel en wiala insar arail, o lidip arail, o kapup arail.
23 Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Mas arail en rotorotala, pwe ren der kilang wasa, o irail en kos pena kokolata.
24 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Wudokidi ong po’rail omui ongiong, o omui ongiong melel en lel ong irail.
25 Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Deu’rail en liselipingda, o sota me pan kauson nan im arail.
26 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
Pwe re kin pakipaki, me kom kotin kaloker, o re kin indinda, me dene komui kin kaloke mal sapwilim omui kan.
27 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Kom kotin kaloedi ong ir ni sapung toto, pwe ren der konodi omui pung.
28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Iris sang ir nan puk en kamaur, pwe ren der iang me pung kan kileledi.
29 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
A ngai me luet, o i kin waiwairok. Maing Kot, omui sauasa ia en sinsila ia.
30 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
I pan kapinga mar en Kot ki kaul pot, o i pan wauneki i melel ki danke.
31 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
I me Ieowa kotin kupura sang kau ol, me ose o pat en nä pualapual mia.
32 Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
Me luet akan kin kilang, o peren kida, o me kin rapaki Kot, mongiong arail pan maurada.
33 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
Pwe Ieowa kotin mangi me samama kan, o a sota kotin mamaleki sapwilim a salidi kan.
34 Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Nanlang en kapinga i, pil sappa, o madau, o karos me kin mokimokid lole.
35 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
Pwe Kot pan kotin sauasa Sion, o a pan kauada kanim en Iuda kan, pwe aramas en kauson wasa o, o aneki.
36 És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
O wan a ladu kan pan sosoki irail, o me kin pok ong mar a, pan kauson wasa o.
