Zsoltárok 69
1 Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
Frelsaðu mig, ó Guð, því að vatnið hækkar sífellt
2 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
og ég sekk æ dýpra í þessa botnlausu leðju.
3 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
Ég er útgrátinn og örmagna, hálsinn þurr og sár og augun þrútin. Góði Guð, bjargaðu mér!
4 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
Þeir eru margir sem hata mig að ástæðulausu, fjöldi manna sem brugga mér banaráð. Þó er ég saklaus. Þeir heimta að ég bæti það sem ég hef ekki brotið!
5 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
Ó, Guð, þú þekkir heimsku mína og syndir.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Drottinn Guð, þú sem ræður hersveitum himnanna, láttu mig ekki verða til hneykslunar þeim sem treysta þér. Þú Guð Ísraels, forðaðu mér frá því að valda þeim vonbrigðum,
7 Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
þó svo að þín vegna sé ég hæddur og smáður.
8 Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
Jafnvel bræður mínir sniðganga mig!
9 Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
Guð, þú ert í huga mér öllum stundum og um musteri þitt hugsa ég. Og vegna þess að ég held uppi málstað þínum, hata þeir mig, rétt eins og þig.
10 Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
Ég hef fastað og iðrast frammi fyrir þér, en þeir hæddu mig engu að síður.
11 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
Ég klæddist hærusekk – tákni auðmýktar og iðrunar – og þá ortu þeir um mig níðvísu!
12 A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
Ég er nýjasta fréttin í bænum og jafnvel rónarnir spotta mig!
13 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
En ég held áfram að biðja til þín, Drottinn, og gefst ekki upp, því að þú hlustar! Svaraðu mér með blessun þinni og miskunnaðu mér.
14 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Dragðu mig upp úr leðjunni, Drottinn, ég finn að ég er að sökkva! Forðaðu mér frá óvinum mínum, úr þessum hræðilega pytti!
15 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
Láttu ekki flóðið taka mig, hringiðuna svelgja mig!
16 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Ó, Drottinn, svaraðu bænum mínum, vegna gæsku þinnar og náðar við mig.
17 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
Snúðu ekki við mér bakinu, því að ég er í nauðum staddur! Flýttu þér! Komdu og frelsaðu mig!
18 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Drottinn, komdu og bjargaðu mér! Leystu mig undan ofríki óvina minna.
19 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
Þú sérð þá og þekkir háðsglósur þeirra, hvernig þeir níða mig niður.
20 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Háðsyrði þeirra hafa sært mig djúpu sári og andi minn örmagnast. Ó, ef einhver hefði sýnt mér samúð og einhver viljað hugga mig!
21 Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
Þeir færðu mér eitraðan mat – malurt – og edik við þorstanum.
22 Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Verði gleði þeirra að sorg og friður þeirra að skelfingu.
23 Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Myrkur komi yfir þá, blinda og ringulreið.
24 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Reiði þín upptendrist gegn þeim og eldur þinn tortími þeim.
25 Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Leggðu hús þeirra í rúst svo að þar búi enginn framar.
26 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
Því að þeir ofsækja þann sem þú hefur slegið og hlæja að kvöl þess sem þú hefur gegnumstungið.
27 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Skráðu hjá þér allar syndir þeirra, já láttu enga gleymast.
28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Strikaðu þá út af listanum yfir þá sem fá að lifa, leyfðu þeim ekki að njóta lífsins með réttlátum.
29 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
Ó, Guð, frelsaðu mig úr þessari neyð! Ég veit að þú munt bjarga mér!
30 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
Ég lofa Guð í ljóði, mikla hann með lofsöng.
31 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
Það mun gleðja hann meira en margs konar fórnir.
32 Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
Hinir auðmjúku munu sjá að Drottinn hjálpar mér og þeir munu gleðjast. Já, gleðjist, þið sem leitið Guðs!
33 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
Því að Drottinn heyrir hróp hinna snauðu, og snýr ekki við þeim bakinu.
34 Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Himinn og jörð, lofið Drottin, og hafið og allt sem í því er!
35 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
Því að Guð mun frelsa Jerúsalem og endurreisa borgirnar í Júda og þjóð hans mun búa við öryggi.
36 És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
Börnin munu erfa landið og þeir sem elska Drottin njóta þar friðar og velgengni.
