Zsoltárok 69
1 Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
Pour la fin, pour ceux qui seront changés, par David. Sauvez-moi, ô Dieu, parce que des eaux sont entrées dans mon âme.
2 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
Je suis enfoncé dans une boue profonde et sans consistance. Je suis venu dans la profondeur de la mer, et une tempête m’a submergé.
3 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
Je me suis fatigué en criant, ma gorge est devenue enrouée: mes yeux défaillent, pendant que j’espère en mon Dieu.
4 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
Ils se sont multipliés plus que les cheveux de ma tête, ceux qui me haïssent sans sujet. Ils se sont fortifiés, ceux qui me persécutent injustement; ce que je n’avais pas pris, je l’ai pourtant payé.
5 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
Ô Dieu, c’est vous qui savez ma folie; et mes péchés ne vous sont point cachés.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Qu’ils ne rougissent pas à cause de moi, ceux qui vous attendent, Seigneur, Seigneur des armées. Qu’ils ne soient pas confondus à mon sujet, ceux qui vous cherchent, ô Dieu d’Israël.
7 Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
Puisque c’est à cause de vous que j’ai souffert l’opprobre, et que la confusion a couvert ma face.
8 Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
Je suis devenu étranger à mes frères, un inconnu aux fils de ma mère.
9 Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
Parce que le zèle de votre maison m’a dévoré, et que les outrages de ceux qui vous insultaient sont tombés sur moi.
10 Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
J’ai couvert mon âme dans le jeûne, et on m’en a fait un sujet d’opprobre.
11 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
Et j’ai pris pour mon vêtement un cilice, et je suis devenu pour eux un proverbe.
12 A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
Ceux qui étaient assis à la porte de la ville parlaient contre moi, et ceux qui buvaient du vin me chantaient en dérision.
13 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
Pour moi, je vous adresse ma prière, Seigneur; c’est le temps de votre bienveillance, ô Dieu.
14 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Retirez-moi de la fange, afin que je n’y demeure pas enfoncé; délivrez-moi de ceux qui me haïssent, et du fond des eaux.
15 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
Qu’une tempête d’eau ne me submerge pas, qu’un abîme ne m’engloutisse pas; qu’un puits ne referme pas sa bouche sur moi.
16 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Exaucez-moi, Seigneur, parce que votre miséricorde est bienfaisante; selon la multitude de vos bontés, jetez un regard sur moi.
17 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
Et ne détournez pas votre face de votre serviteur; parce que je suis tourmenté, exaucez-moi promptement,
18 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Soyez attentif à mon âme et délivrez-la à cause de mes ennemis: sauvez-moi.
19 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
C’est vous qui connaissez mon opprobre, ma confusion et ma retenue.
20 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Ils sont en votre présence, tous ceux qui me tourmentent: mon cœur a attendu l’opprobre et la misère.
21 Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
Ils m’ont donné pour nourriture du fiel, et dans ma soif ils m’ont abreuvé de vinaigre.
22 Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Que leur table devienne devant eux un filet, et la punition qu’ils méritent, une pierre d’achoppement.
23 Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Que leur yeux s’obscurcissent, afin qu’ils ne voient point: et tenez leur dos toujours courbé.
24 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Répandez sur eux votre colère, et que la fureur de votre colère les saisisse.
25 Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Que leur habitation devienne déserte, et que dans leurs tabernacles il n’y ait personne qui habite.
26 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
Parce qu’ils ont persécuté celui que vous-même vous avez frappé, et qu’ils ont ajouté à la douleur de mes plaies.
27 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Mettez iniquité sur leur iniquité, et qu’ils n’entrent point dans votre justice.
28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Qu’ils soient effacés du livre des vivants, et qu’avec les justes ils ne soient point écrits.
29 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
Pour moi, je suis pauvre et souffrant; votre secours, ô mon Dieu, m’a soutenu.
30 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
Je louerai le nom du Seigneur par un cantique, je le glorifierai par ma louange.
31 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
Et cela sera plus agréable à Dieu qu’un jeune veau qui pousse ses cornes et ses ongles.
32 Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
Que les pauvres voient et se réjouissent: cherchez Dieu et votre âme vivra;
33 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
Parce que le Seigneur a exaucé les pauvres, il n’a pas méprisé ceux qui sont dans les liens.
34 Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Que les cieux le louent, ainsi que la terre, la mer et tous les reptiles qu’ils contiennent.
35 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
Parce que Dieu sauvera Sion, et que les cités de Juda seront rebâties.
36 És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
Et la race des serviteurs de Dieu la possédera; et ceux qui aiment son nom y habiteront.
