< Zsoltárok 69 >
1 Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
To him that excelleth upon Shoshannim. A Psalme of David. Save mee, O God: for the waters are entred euen to my soule.
2 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
I sticke fast in the deepe myre, where no staie is: I am come into deepe waters, and the streames runne ouer me.
3 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
I am wearie of crying: my throte is drie: mine eyes faile, whiles I waite for my God.
4 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
They that hate mee without a cause, are moe then the heares of mine heade: they that would destroy mee, and are mine enemies falsly, are mightie, so that I restored that which I tooke not.
5 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
O God, thou knowest my foolishnesse, and my fautes are not hid from thee.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Let not them that trust in thee, O Lord God of hostes, be ashamed for me: let not those that seeke thee, be confounded through mee, O God of Israel.
7 Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
For thy sake haue I suffred reproofe: shame hath couered my face.
8 Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
I am become a stranger vnto my brethren, euen an aliant vnto my mothers sonnes.
9 Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
For the zeale of thine house hath eaten mee, and the rebukes of them that rebuked thee, are fallen vpon me.
10 Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
I wept and my soule fasted, but that was to my reproofe.
11 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
I put on a sacke also: and I became a prouerbe vnto them.
12 A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
They that sate in the gate, spake of mee, and the drunkards sang of me.
13 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
But Lord, I make my praier vnto thee in an acceptable time, euen in the multitude of thy mercie: O God, heare me in the trueth of thy saluation.
14 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Deliuer mee out of the myre, that I sinke not: let me be deliuered from them that hate me, and out of the deepe waters.
15 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
Let not the water flood drowne mee, neither let the deepe swallowe me vp: and let not the pit shut her mouth vpon me.
16 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Heare me, O Lord, for thy louing kindnes is good: turne vnto me according to ye multitude of thy tender mercies.
17 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
And hide not thy face from thy seruant, for I am in trouble: make haste and heare me.
18 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Draw neere vnto my soule and redeeme it: deliuer me because of mine enemies.
19 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
Thou hast knowen my reproofe and my shame, and my dishonour: all mine aduersaries are before thee.
20 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Rebuke hath broken mine heart, and I am full of heauinesse, and I looked for some to haue pitie on me, but there was none: and for comforters, but I found none.
21 Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
For they gaue me gall in my meate, and in my thirst they gaue me vineger to drinke.
22 Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Let their table be a snare before them, and their prosperitie their ruine.
23 Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Let their eyes be blinded that they see not: and make their loynes alway to tremble.
24 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Powre out thine anger vpon them, and let thy wrathfull displeasure take them.
25 Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Let their habitation be voide, and let none dwell in their tents.
26 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
For they persecute him, whome thou hast smitten: and they adde vnto the sorrowe of them, whome thou hast wounded.
27 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Laie iniquitie vpon their iniquitie, and let them not come into thy righteousnesse.
28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Let them be put out of the booke of life, neither let them be written with the righteous.
29 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
When I am poore and in heauinesse, thine helpe, O God, shall exalt me.
30 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
I will praise the Name of God with a song, and magnifie him with thankesgiuing.
31 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
This also shall please the Lord better then a yong bullocke, that hath hornes and hoofes.
32 Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
The humble shall see this, and they that seeke God, shalbe glad, and your heart shall liue.
33 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
For the Lord heareth the poore, and despiseth not his prisoners.
34 Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Let heauen and earth praise him: the seas and all that moueth in them.
35 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
For God will saue Zion, and builde the cities of Iudah, that men may dwell there and haue it in possession.
36 És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
The seede also of his seruants shall inherit it: and they that loue his name, shall dwel therein.