Zsoltárok 69
1 Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
Unto the end. For those who will be changed: of David. Save me, O God, for the waters have entered, even to my soul.
2 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
I have become stuck in a deep quagmire, and there is no firm footing. I have arrived at the height of the sea, and a tempest has overwhelmed me.
3 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
I have endured hardships, while crying out. My jaws have become hoarse; my eyes have failed. Meanwhile, I hope in my God.
4 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
Those who hate me without cause have been multiplied beyond the hairs of my head. My enemies, who persecuted me unjustly, have been strengthened. Then I was required to pay for what I did not take.
5 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
O God, you know my foolishness, and my offenses have not been hidden from you.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Let those who wait for you, O Lord, the Lord of hosts, not be shamed in me. Let those who seek you, O God of Israel, not be confounded over me.
7 Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
For because of you, I have endured reproach; confusion has covered my face.
8 Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
I have become a stranger to my brothers and a sojourner to the sons of my mother.
9 Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
For zeal for your house has consumed me, and the reproaches of those who reproached you have fallen upon me.
10 Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
And I covered my soul with fasting, and it has become a reproach to me.
11 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
And I put on a haircloth as my garment, and I became a parable to them.
12 A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
Those who sat at the gate spoke against me, and those who drank wine made me their song.
13 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
But as for me, truly, my prayer is to you, O Lord. This time has pleased you well, O God. In the multitude of your mercy, in the truth of your salvation, hear me.
14 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Rescue me from the quagmire, so that I may not become trapped. Free me from those who hate me and from deep waters.
15 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
Do not allow the tempest of water to submerge me, nor the deep to absorb me. And do not allow the well to close in on me.
16 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Hear me, O Lord, for your mercy is kind. Look upon me, according to the fullness of your compassion.
17 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
And do not turn your face away from your servant, for I am in trouble: heed me quickly.
18 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Attend to my soul, and free it. Rescue me, because of my enemies.
19 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
You know my reproach, and my confusion, and my reverence.
20 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
All those who trouble me are in your sight; my heart has anticipated reproach and misery. And I sought for one who might grieve together with me, but there was no one, and for one who might console me, and I found no one.
21 Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
And they gave me gall for my food. And in my thirst, they gave me vinegar to drink.
22 Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Let their table be a snare before them, and a retribution, and a scandal.
23 Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Let their eyes be darkened, so that they may not see, and may their back always be crooked.
24 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Pour out your indignation upon them, and may the fury of your anger take hold of them.
25 Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
May their dwelling place be deserted, and may there be no one who dwells in their tabernacles.
26 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
For they persecuted whomever you struck. And they have added to the grief of my wounds.
27 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Assign an iniquity upon their iniquity, and may they not enter into your justice.
28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Delete them from the Book of the Living, and let them not be written down with the just.
29 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
I am poor and sorrowful, but your salvation, O God, has taken me up.
30 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
I will praise the name of God with a canticle, and I will magnify him with praise.
31 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
And it will please God more than a new calf producing horns and hoofs.
32 Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
Let the poor see and rejoice. Seek God, and your soul will live.
33 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
For the Lord has heard the poor, and he has not despised his prisoners.
34 Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Let the heavens and the earth praise him: the sea, and everything that crawls in it.
35 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
For God will save Zion, and the cities of Judah will be built up. And they will dwell there, and they will acquire it by inheritance.
36 És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
And the offspring of his servants will possess it; and those who love his name will dwell in it.
