Zsoltárok 68
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke. Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.
Neghmichilerning béshigha tapshurulup oqulsun dep, Dawut yazghan küy-naxsha: — Xuda ornidin turdi, düshmenlirini tiripiren qiliwétidu! Uninggha öchmenler Uning aldidin beder qachidu!
2 A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;
Is-tütek uchurulghandek, ularni uchurup yoqitisen, Mom otta éritilgendek, Reziller Xudaning aldida halak bolidu.
3 Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.
Biraq heqqaniylar xushallinidu, Ular Xuda aldida rohlinip, Tentene qilip shadlinidu.
4 Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.
Xudagha küyler éytinglar, Uning namini naxsha qilip yangritinglar; Chöl-bayawanlargha Min’güchige bir yolni kötürüp yasanglar; Uning nami «Yah»dur; Uning aldida shadlininglar.
5 Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.
Yétimlargha ata bolghuchi, Tul xotunlarning dewasini sorighuchi, Öz muqeddes makanida turghan Xudadur.
6 Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
Xuda ghériblarni öy-ochaqliq qilidu; U mehbuslarni awatliqqa chiqiridu; Lékin asiylarni qaghjiraq yerde qalduridu.
7 Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: (Szela)
I Xuda, Öz xelqingning aldida mangghiningda, Chöl-bayawandin ötüp seper qilghiningda, (Sélah)
8 A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.
Xudaning huzuri aldida, Yeni Israilning Xudasining huzuri aldida, Yer-jahan tewrinip, Asmanlarmu yéghin yaghdurdi; Awu Sinay téghimu tewrinip ketti.
9 Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
Sen, i Xuda, Öz mirasing [bolghan zémin-xelq] üstige xasiyetlik bir yamghur yaghdurdung; Ular halsizlan’ghanda ularni küchlendürdüng.
10 Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
Séning baqqan padang u yerge makanlashti; Méhribanliqing bilen möminler üchün teyyarliq qilding, i Xuda!
11 Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.
Reb emr qildi; Uni jakarlighuchi qiz-ayallar némidégen zor bir qoshundur!
12 A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
«Padishahlar hem qoshunliri beder qéchishti, beder qéchishti!» — [déyishti]; Öyde olturghan qiz-ayallar bolsa oljilarni bölishiwalidu;
13 Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.
Siler qoy baqqanda padilar arisida yatqan bolsanglarmu, Zémininglar emdi qanatlirigha kümüsh sepken, Peyliri parqiraq altun bilen bézelgen paxtektek bolidu;
14 Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon.
Hemmige Qadir Xuda padishahlarni zéminda tiripiren qiliwetkende, Yer Zalmon téghidiki qardek aqirip ketti.
15 Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
Bashan téghi qudretlik bir tagh, Bashan téghi égiz choqqiliri köp bir taghdur;
16 Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké!
Ey égiz choqqiliq taghlar, Néme üchün Xuda Öz makani qilishni xalighan taghqa heset bilen qaraysiler? Derweqe, Perwerdigar shu taghda menggü turidu!
17 Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában.
Xudaning jeng harwiliri tümen-tümen, Milyon-milyondur; Reb ular arisida turidu; Sinay téghidiki muqeddes jayda turidu.
18 Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!
Sen yuqirigha kötürüldung, Insanlarni tutqun qilghuchilarni Özüng esir qilip élip ketting; Yah Xuda ularning arisida turushi üchün, Hetta asiyliq qilghanlar [arisida turushi] üchünmu, Sen insan arisida turup iltipatlarni qobul qilding.
19 Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! (Szela)
Reb medhiyilensun; Chünki U her küni yüklirimizni kötürmekte; Yeni nijatliqimiz bolghan Tengri! (Sélah)
20 Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.
Bizning Tengrimiz birdinbir nijatkar Tengridur; Rebge, yeni Perwerdigarghila, ölümge baghliq ishlar tewedur.
21 Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.
Berheq, Xuda Öz düshmenlirining béshini yaridu, Öz gunahlirida dawamliq kétiwéridighanlarning chachliq kallisini U chaqidu.
22 Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,
Reb mundaq dédi: «[Öz xelqimni] Bashan diyaridinmu, Déngizlarning chongqur jayliridinmu qayturup kélimen;
23 Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.
Shundaq qilip [sen xelqim]ning puti qan’gha, Yeni düshmenliringning qénigha milinidu, Itliringning tili buningdinmu nésiwisini [yalaydu]».
24 Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.
Ular Séning mangghanliringni kördi, i Xuda; Yeni méning Ilahim, méning Padishahimning muqeddes jayigha kirip mangghanlirini kördi;
25 Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.
Aldingda munajatchilar, keyningde chalghuchilar mangdi, Otturisida dapchi qizlar bar idi:
26 A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!
«Jamaetlerde Xuda Rebge teshekkür-medhiye éytinglar, — I Israil bulaqliridin chiqqanlar!» — déyishti.
27 Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei.
U yerde ularning bashlamchisi bolghan kichik Binyamin qebilisi mangidu; Yehuda emirliri, zor bir top ademler, Zebulunning emirliri, Naftalining emirlirimu bar.
28 Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!
Séning Xudaying küchüngni buyrup békitken; Özüng biz üchün qilghiningni mustehkemligeysen, i Xuda!
29 A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.
Yérusalémdiki muqeddes ibadetxanang wejidin, Padishahlar Sanga atap hediyelerni élip kélidu;
30 Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.
Ah, héliqi qomushluqtiki [yirtquch] janiwarni, Küchlüklerning topini, Taipilerdiki torpaqlarnimu eyibligeysen; Andin ularning herbiri kümüsh tenggilerni ekilip Sanga tiz püküshidu; Urushxumar xelqlerni tiripiren qiliwetkeysen!
31 Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.
Mötiwer elchiler Misirdin kélidu, Éfiopiye bolsa Xudagha qarap qollirini tézdin kötüridu.
32 E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! (Szela)
I yer yüzidiki el-yurtlar, Xudani naxsha bilen medhiyilenglar; Rebni medhiyilep küylerni éytinglar! (Sélah)
33 A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval.
Asmanlarning üstige, Qedimdin bar bolghan asmanlarning üstige Min’güchi toghruluq küy éytinglar! Mana, U awazini anglitidu, Uning awazi küchlüktur!
34 Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van.
Xudani küchlük dep bilip jakarlanglar, Uning heywisi Israil üstide, Uning küchi bulutlarda turidu;
35 Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten!
I Xuda, muqeddes jayliringdin sürlük körünisen! Israilning birdinbir Tengrisi! Xelqqe küch-qudret bergüchi bolsa, Udur! Xudagha teshekkür-medhiye oqulsun!
