Zsoltárok 68
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke. Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.
To the Overseer. — A Psalm, a song of David. Rise doth God — scattered are His enemies! And those hating Him flee from His face.
2 A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;
As the driving away of smoke Thou drivest away, As the melting of wax before fire, The wicked perish at the presence of God.
3 Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.
And the righteous rejoice, they exult before God, And they joy with gladness.
4 Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.
Sing ye to God — praise His name, Raise up a highway for Him who is riding in deserts, In Jah [is] His name, and exult before Him.
5 Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.
Father of the fatherless, and judge of the widows, [Is] God in His holy habitation.
6 Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
God — causing the lonely to dwell at home, Bringing out bound ones into prosperity, Only — the refractory have inhabited a dry place.
7 Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: (Szela)
O God, in Thy going forth before Thy people, In Thy stepping through the wilderness, (Selah)
8 A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.
The earth hath shaken, Yea, the heavens have dropped before God, This Sinai — before God, the God of Israel.
9 Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
A shower of free-will gifts thou shakest out, O God. Thine inheritance, when it hath been weary, Thou hast established it.
10 Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
Thy company have dwelt in it, Thou preparest in Thy goodness for the poor, O God.
11 Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.
The Lord doth give the saying, The female proclaimers [are] a numerous host.
12 A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
Kings of hosts flee utterly away, And a female inhabitant of the house apportioneth spoil.
13 Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.
Though ye do lie between two boundaries, Wings of a dove covered with silver, And her pinions with yellow gold.
14 Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon.
When the Mighty spreadeth kings in it, It doth snow in Salmon.
15 Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
A hill of God [is] the hill of Bashan, A hill of heights [is] the hill of Bashan.
16 Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké!
Why do ye envy, O high hills, The hill God hath desired for His seat? Jehovah also doth tabernacle for ever.
17 Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában.
The chariots of God [are] myriads, thousands of changes, The Lord [is] among them, in Sinai, in the sanctuary.
18 Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!
Thou hast ascended on high, Thou hast taken captive captivity, Thou hast taken gifts for men, That even the refractory may rest, O Jah God.
19 Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! (Szela)
Blessed [is] the Lord, day by day He layeth on us. God Himself [is] our salvation. (Selah)
20 Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.
God Himself [is] to us a God for deliverances, And Jehovah Lord hath the outgoings of death.
21 Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.
Only — God doth smite The head of His enemies, The hairy crown of a habitual walker in his guilt.
22 Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,
The Lord said: 'From Bashan I bring back, I bring back from the depths of the sea.
23 Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.
So that thou dashest thy foot in blood, [In the blood of] enemies — the tongue of Thy dogs.'
24 Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.
They have seen Thy goings, O God, Goings of my God, my king, in the sanctuary.
25 Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.
Singers have been before, Behind [are] players on instruments, In the midst virgins playing with timbrels.
26 A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!
In assemblies bless ye God, The Lord — from the fountain of Israel.
27 Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei.
There [is] little Benjamin their ruler, Heads of Judah their defence, Heads of Zebulun — heads of Naphtali.
28 Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!
Thy God hath commanded thy strength, Be strong, O God, this Thou hast wrought for us.
29 A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.
Because of Thy temple at Jerusalem, To Thee do kings bring a present.
30 Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.
Rebuke a beast of the reeds, a company of bulls, With calves of the peoples, Each humbling himself with pieces of silver, Scatter Thou peoples delighting in conflicts.
31 Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.
Come do fat ones out of Egypt, Cush causeth her hands to run to God.
32 E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! (Szela)
Kingdoms of the earth, sing ye to God, Praise ye the Lord. (Selah)
33 A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval.
To him who is riding on the heavens of the heavens of old, Lo, He giveth with His voice a strong voice.
34 Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van.
Ascribe ye strength to God, Over Israel [is] His excellency, and His strength in the clouds.
35 Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten!
Fearful, O God, out of Thy sanctuaries, The God of Israel Himself, Giving strength and might to the people. Blessed [is] God!
