Zsoltárok 68
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke. Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.
“To the chief musician, by David, a Psalm or song.” Oh that God would arise, that his enemies might be scattered, and those that hate him might flee before him.
2 A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;
As smoke is driven off, so drive them away: as wax melteth before the fire, so let the wicked perish at the presence of God.
3 Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.
But the righteous shall rejoice; they shall exult before God: yea, they shall be exceedingly joyful.
4 Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.
Sing unto God, sing praises to his name; extol him who rideth upon the heavens: the Everlasting is his name, and rejoice before him.
5 Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.
A father of the fatherless, and a judge of the widows, is God in his holy habitation.
6 Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
God places those who are solitary in the midst of their families: he bringeth out those who are bound unto happiness; but the rebellious dwell in a dry land.
7 Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: (Szela)
O God, when thou didst go forth before thy people, when thou didst tread along through the wilderness—Selah—
8 A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.
The earth quaked, also the heavens dropped at the presence of God, yea, this Sinai, at the presence of God, the God of Israel.
9 Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
Rain of beneficence didst thou pour down, O God, whereby thou didst truly strengthen thy heritage, when it was weary.
10 Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
Thy assembly dwelt therein: thou didst prepare it with thy goodness for the afflicted [people]. O God,
11 Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.
The Lord gave [happy] tidings; they are published by the female messengers, a numerous host.
12 A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
The kings of the armies flee away—flee away: yet she that tarried at home divideth the spoil.
13 Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.
When ye lie still between the folds [of your cattle], [ye will be like] the wings of the dove covered with sliver, and her pinions shining with flaming gold.
14 Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon.
When the Almighty scattered kings in the midst of her, then even in darkness shone light [as pure] as snow.
15 Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
A mountain of God is the mount of Bashan; many peaks hath the mount of Bashan.
16 Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké!
Why watch ye enviously, ye many-peaked mountains, yonder mountain which God hath chosen for his residence? yea, the Lord will also dwell [there] for ever.
17 Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában.
The chariots of God are two myriads; thousands of angels [follow him]: the Lord is among them: so is Sinai holy [among mountains].
18 Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!
Thou didst ascend on high, lead away captives, receive gifts among men, yea, even the rebellious, to dwell among them. O Lord God.
19 Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! (Szela)
Blessed be the Lord; day by day he loadeth us [with benefits]; our God is our salvation. (Selah)
20 Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.
Our God is to us the God of salvation: and by the Eternal the Lord are the escapes from death.
21 Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.
But God will crush the head of his enemies, the hairy skull of him who walketh in his guiltiness.
22 Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,
The Lord hath said, From Bashan will I bring back, I will bring back from the depths of the sea:
23 Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.
In order that thou mayest wade with thy feet in blood, feeding the tongue of thy dogs from the enemies' blood.
24 Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.
Men see thy goings forth, O God! the goings forth of my God, my King, into the sanctuary.
25 Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.
First come singers, then follow players on instruments, in the midst of maidens playing on timbrels.
26 A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!
In assemblies bless ye God, [praise] the Lord, ye sprung from Israel's fountain.
27 Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei.
There Benjamin the youngest leadeth them on, the princes of Judah in purple robes, the princes of Zebulun, the princes of Naphtali.
28 Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!
Thy God hath ordained the rule to thee: strengthen, O God, what thou hast wrought for us.
29 A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.
Because of thy temple over Jerusalem shall kings bring presents unto thee.
30 Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.
Rebuke the wild beasts hiding among the reeds, the troops of steers among the calves of nations, that hasten along with presents of silver. He scattereth nations that are eager for the fight.
31 Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.
Nobles will come out of Egypt: Ethiopia will stretch forth eagerly her hands unto God.
32 E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! (Szela)
Kingdoms of the earth, sing unto God; sing praises unto the Lord: (Selah)
33 A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval.
To him who rideth over the highest heavens, of ancient days: hear! he sendeth forth his voice, the voice of might.
34 Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van.
Ascribe ye strength unto God: his excellency is over Israel, and his strength is in the skies.
35 Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten!
Thou art tremendous, O God, from thy holy residences: O God of Israel, [thou art] he that givest strength and power unto [thy] people. Blessed be God.
