< Zsoltárok 67 >
1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)
Neghmichilerning béshigha tapshurulup, tarliq sazlar bilen chélinsun, dep yézilghan küy-naxsha: — Xuda bizge méhir-shepqet körsitip, bizni beriketlep, Öz jamalining nurini üstimizge chachqay! (Sélah)
2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.
Shundaq qilghanda yolung pütkül jahanda, Qutuldurush-nijatliqing barliq eller arisida ayan bolidu.
3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.
Barliq qowmlar Séni medhiyiligey, i Xuda; Barliq qowmlar Séni medhiyiligey!
4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)
Jimi qowmlar xushalliq bilen tentene qilip küyligey, Chünki Sen xelq-milletlerge adilliq bilen höküm chiqirisen, Yer yüzidiki taipilerni, Sen yétekleysen; (Sélah)
5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.
Barliq qowmlar Séni medhiyiligey, i Xuda; Barliq qowmlar Séni medhiyiligey!
6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;
We yer-zémin köklirini ündüridu; Xuda, bizning Xudayimiz, bizni beriketleydu;
7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!
Xuda bizni beriketleydu; Shuning bilen yer yüzndikiler chet-yaqilarghiche uningdin eyminishidu!