Zsoltárok 67

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)

För sångmästaren, med strängaspel; en psalm, en sång. Gud vare oss nådig och välsigne oss, han låte sitt ansikte lysa och ledsaga oss, (Sela)

2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.

för att man på jorden må känna din väg, bland alla hedningar din frälsning.

3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Folken tacke dig, o Gud, alla folk tacke dig.

4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)

Folkslagen glädje sig och juble, ty du dömer folken rätt, och du leder folkslagen på jorden. (Sela)

5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Folken tacke dig, o Gud, alla folk tacke dig.

6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;

Jorden har givit sin gröda. Gud, vår Gud, välsigne oss.

7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!

Gud välsigne oss, och alla jordens ändar frukte honom.