< Zsoltárok 67 >
1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)
Salmo e cântico, para o regente, com instrumento de cordas: Que Deus tenha misericórdia de nós, e nos abençoe; que ele brilhe seu rosto sobre nós. (Selá)
2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.
Para que o teu caminho seja conhecido na terra, [e] todos as nações [conheçam] tua salvação.
3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.
Louvem os povos a ti, ó Deus, louvem a ti todos os povos.
4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)
Que as nações se alegrem e cantem de alegria, pois tu julgarás aos povos com equidade, e guiarás as nações na terra. (Selá)
5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.
Louvem os povos a ti, ó Deus, louvem a ti todos os povos.
6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;
Que a terra dê seu fruto, [e] que Deus, nosso Deus, nos abençoe.
7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!
Deus nos abençoará, e todos os limites da terra o temerão.