Zsoltárok 67

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)

Dura Buʼaa Faarfattootaatiif. Miʼa ribuutiin. Faarfannaa. Waaqni garaa nuuf laafu; nu haa eebbisus; fuula isaas nurratti haa ibsu;

2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.

kunis akka karaan kee lafa irratti, fayyisuun kee immoo saboota hundumaa biratti beekamuuf.

3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Yaa Waaqayyo, saboonni si haa jajatan; saboonni hundii si haa jajatan.

4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)

Ati waan qajeelummaadhaan namoota bulchituuf, saboota lafa irraas waan geggeessituuf, saboonni haa gammadanis; ililchaniis haa faarfatan.

5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Yaa Waaqayyo, saboonni si haa jajatan; saboonni hundii si haa jajatan.

6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;

Lafti midhaan kenniteerti; Waaqayyo Waaqni keenyas nu eebbiseera.

7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!

Waaqni nu eebbiseera; handaarri lafaa hundi isa haa sodaatu.