Zsoltárok 67

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)

Toe hasoan’ Añahare tika naho tahie’e, kinokinohe’e amantika i lahara’ey, Selà

2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.

Ho fohineñe an-tane atoy o lala’oo, amo kilakila ‘ndatio ty fandrombaha’o.

3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Ho renge’ ondatio irehe ry Andrianañahare; hene handrenge Azo ondatio.

4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)

Hifalea’ o fifeheañeo naho hisaboe’iereo an-kaehake; fa ho zakae’o ami’ty hiti’e ondatio, vaho hiaoloa’o o fifeheañe an-tane atoio. Selà

5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Ho renge’ ondatio irehe ry Andrianañahare; fonga handrenge Azo ondatio.

6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;

Fa nahatoly sabo ty tane, nitahy antika t’i Andrianañahare, i Andrianañaharen-tikañey.

7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!

Tahien’ Añahare tikañe; soa te hañeveñe ama’e ze hene olon-tane.