Zsoltárok 67

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)

In finem, In hymnis, Psalmus Cantici David. Deus misereatur nostri, et benedicat nobis: illuminet vultum suum super nos, et misereatur nostri.

2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.

Ut cognascamus in terra viam tuam: in omnibus gentibus salutare tuum.

3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Confiteantur tibi populi Deus: confiteantur tibi populi omnes.

4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)

Lætentur et exultent gentes: quoniam iudicas populos in æquitate, et gentes in terra dirigis.

5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Confiteantur tibi populi Deus: confiteantur tibi populi omnes.

6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;

Terra dedit fructum suum. Benedicat nos Deus, Deus noster,

7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!

benedicat nos Deus: et metuant eum omnes fines terræ.