< Zsoltárok 67 >
1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)
Ein Psalmlied, vorzusingen auf Saitenspielen. Gott sei uns gnädig und segne uns; er lasse uns sein Antlitz leuchten, (Sela)
2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.
daß wir auf Erden erkennen seinen Weg, unter allen Heiden sein Heil.
3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.
Es danken dir; Gott, die Völker; es danken dir alle Völker.
4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)
Die Völker freuen sich und jauchzen, daß du die Leute recht richtest und regierest die Leute auf Erden. (Sela)
5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.
Es danken dir, Gott, die Völker; es danken dir alle Völker.
6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;
Das Land gibt sein Gewächs. Es segne uns Gott, unser Gott!
7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!