Zsoltárok 67

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)

Veisuunjohtajalle; kielisoittimilla; virsi, laulu. Jumala olkoon meille armollinen ja siunatkoon meitä, hän valistakoon kasvonsa meille, (Sela)

2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.

että maan päällä tunnettaisiin sinun tiesi, kaikissa pakanakansoissa sinun apusi.

3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Sinua, Jumala, kansat kiittäkööt, sinua kaikki kansat kiittäkööt.

4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)

Iloitkoot ja riemuitkoot kansakunnat, sillä sinä tuomitset kansat oikein ja johdatat kansakunnat maan päällä. (Sela)

5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Sinua, Jumala, kansat kiittäkööt, sinua kaikki kansat kiittäkööt.

6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;

Maa on satonsa antanut. Siunatkoon meitä Jumala, meidän Jumalamme.

7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!

Siunatkoon meitä Jumala, ja peljätkööt häntä kaikki maan ääret.