Zsoltárok 67

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)

Psalmi ja veisu, edelläveisaajalle, kanteleilla. Jumala olkoon meille armollinen, ja siunatkoon meitä! hän valistakoon kasvonsa aina meidän päällemme, (Sela)

2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.

Että me maan päällä tuntisimme sinun ties, ja kaikkein pakanain seassa sinun autuutes.

3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Sinua, Jumala, kansat kiittäköön: sinua kaikki kansat kiittäköön.

4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)

Kansat iloitkaan ja riemuitkaan, ettäs kansat oikein tuomitset, ja hallitset kansat maan päällä, (Sela)

5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Sinua, Jumala, kansat kiittäköön: sinua kaikki kansat kiittäköön.

6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;

Maa antaa hedelmänsä; siunatkoon meitä Jumala, meidän Jumalamme.

7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!

Siunatkoon meitä Jumala, ja kaikki maailma peljätköön häntä.