Zsoltárok 67

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)

Unto the end, in, hymns, a psalm of a canticle for David. May God have mercy on us, and bless us: may he cause the light of his countenance to shine upon us, and may he have mercy on us.

2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.

That we may know thy way upon earth: thy salvation in all nations.

3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Let people confess to thee, O God: let all people give praise to thee.

4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)

Let the nations be glad and rejoice: for thou judgest the people with justice, and directest the nations upon earth.

5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Let the people, O God, confess to thee: let all the people give praise to thee:

6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;

The earth hath yielded her fruit. May God, our God bless us,

7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!

May God bless us: and all the ends of the earth fear him.