Zsoltárok 67

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)

For the end, a Psalm of David among the Hymns. God be merciful to us, and bless us; [and] cause his face to shine upon us. (Pause)

2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.

That [men] may know thy way on the earth, thy salvation among all nations.

3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Let the nations, O God, give thanks to thee; let all the nations give thanks to thee.

4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)

Let the nations rejoice and exult, for thou shalt judge the peoples in equity, and shalt guide the nations on the earth. (Pause)

5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Let the peoples, O God, give thanks to thee; let all the peoples give thanks to thee.

6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;

The earth has yielded her fruit; let God, our God bless us.

7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!

Let God bless us; and let all the ends of the earth fear him.