< Zsoltárok 67 >
1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)
Een psalm, een lied, voor den opperzangmeester, op de Neginoth. God zij ons genadig en zegene ons; Hij doe Zijn aanschijn aan ons lichten. (Sela)
2 Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.
Opdat men op de aarde Uw weg kenne, onder alle heidenen Uw heil.
3 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.
De volken zullen U, o God! loven; de volken, altemaal, zullen U loven.
4 Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)
De natien zullen zich verblijden en juichen, omdat Gij de volken zult richten in rechtmatigheid; en de natien op de aarde die zult Gij leiden. (Sela)
5 Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.
De volken zullen U, o God! loven; de volken, altemaal, zullen U loven.
6 A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;
De aarde geeft haar gewas; God, onze God, zal ons zegenen.
7 Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!
God zal ons zegenen; en alle einden der aarde zullen Hem vrezen.