Zsoltárok 66
1 Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
Emite un alegre clamor a Dios, toda la tierra:
2 Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
Haz una canción en honor de su nombre: dale alabanza y gloria.
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
Di a Dios: ¡Cuánto temerán tus obras! debido a tu gran poder, sus enemigos se ven obligados a ponerse bajo sus pies.
4 Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
Deja que toda la tierra te dé culto y te haga canciones; déjalos hacer canciones a tu nombre. (Selah)
5 Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
Ven y mira las obras de Dios: debe temerse en todo lo que hace a los hijos de los hombres.
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
El mar se convirtió en tierra seca; atravesaron el río a pie; allí tuvimos gozo en él.
7 A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
Él está gobernando en el poder para siempre; sus ojos están mirando a las naciones: que sus enemigos no tengan fuerzas contra él. (Selah)
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
Dan bendiciones a nuestro Dios, pueblos, la voz de su alabanza sea fuerte;
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
Porque él nos da vida, y no permitió que nuestros pies resbalen.
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
Porque tú, oh Dios, nos has puesto a prueba: probándonos con fuego como la plata.
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
Nos dejas encarcelar; cadenas fueron puestas en nuestras piernas.
12 Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
Dejas que los hombres pasen sobre nuestras cabezas; pasamos por el fuego y el agua; pero nos sacaste a abundancia.
13 Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
Entraré en tu casa con holocaustos, pagaré mi deuda contigo,
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
Guardando la palabra que salió de mis labios, y la cual dijo mi boca, cuando estaba en problemas.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
Te daré holocaustos de animales gordos, y humo de ovejas; Haré ofrendas de bueyes y cabras. (Selah)
16 Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
Vengan, escúchenme, todos ustedes hombres temerosos de Dios, para que les aclare lo que él ha hecho por mi alma.
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
Mi voz subió a él, y fui levantado del inframundo.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
Dije en mi corazón: Jehová no me escuchará:
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
Pero verdaderamente el oído de Dios ha sido abierto; él ha prestado atención a la voz de mi oración.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
Alabado sea Dios que no me ha quitado su buena fe y su misericordia.
