Zsoltárok 66
1 Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
Naredite radosten glas Bogu, vse ve dežele,
2 Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
pojte čast njegovemu imenu, njegovo hvalo naredite veličastno.
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
Recite Bogu: »Kako strašen si v svojih delih! Zaradi veličine tvoje moči se ti bodo podredili tvoji sovražniki.
4 Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
Vsa zemlja te bo oboževala in ti prepevala, prepevali bodo k tvojemu imenu.« (Sela)
5 Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
Pridite in glejte dela Boga. Strašen je v svojem delovanju do človeških otrok.
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
Morje je spremenil v kopno zemljo. Skozi rečni tok so šli peš, tam smo se veselili v njem.
7 A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
S svojo močjo vlada na veke, njegove oči opazujejo narode; naj se uporni ne povišujejo. (Sela)
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
Oh blagoslavljajte našega Boga, ve ljudstva in storite, da se sliši glas njegove hvale,
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
ki našo dušo drži pri življenju in ne pusti, da bi bila naša stopala premaknjena.
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
Kajti ti, oh Bog, si nas potrdil, preizkusil si nas, kakor je preizkušeno srebro.
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
Privedel si nas v mrežo, na naša ledja polagaš stisko.
12 Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
Ljudem si storil, da jahajo nad našimi glavami. Šli smo skozi ogenj in skozi vodo, toda ti si nas privedel v premožen kraj.
13 Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
V tvojo hišo bom šel z žgalnimi daritvami, izpolnil ti bom svoje zaobljube,
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
ki so jih izrekle moje ustnice in spregovorila moja usta, ko sem bil v stiski.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
Daroval ti bom žgalne daritve pitancev s kadilom ovnov, daroval ti bom bikce s kozli. (Sela)
16 Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
Pridite in prisluhnite vsi vi, ki se bojite Boga in oznanil vam bom, kaj je storil za mojo dušo.
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
K njemu sem klical s svojimi usti in povzdignjen je bil z mojim jezikom.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
Če v svojem srcu upoštevam krivičnost, me Gospod ne bo uslišal,
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
toda Bog me je resnično uslišal, prisluhnil je glasu moje molitve.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
Blagoslovljen bodi Bog, ki ni odklonil moje molitve niti svojega usmiljenja od mene.
