< Zsoltárok 66 >
1 Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
Jubilae a Deus, todas as terras.
2 Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
Cantae a gloria do seu nome; dae gloria ao seu louvor.
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
Dizei a Deus: Quão terrivel és tu nas tuas obras! pela grandeza do teu poder se submetterão a ti os teus inimigos.
4 Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
Toda a terra te adorará e te cantará louvores: elles cantarão o teu nome (Selah)
5 Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
Vinde, e vêde as obras de Deus: é terrivel nos seus feitos para com os filhos dos homens.
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
Converteu o mar em terra secca; passaram o rio a pé; ali nos alegrámos n'elle.
7 A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
Elle domina eternamente pelo seu poder: os seus olhos estão sobre as nações; não se exaltem os rebeldes (Selah)
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
Bemdizei, povos, ao nosso Deus, e fazei ouvir a voz do seu louvor:
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
Ao que sustenta com vida a nossa alma, e não consente que sejam abalados os nossos pés.
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
Pois tu, ó Deus, nos provaste; tu nos afinaste como se afina a prata.
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
Tu nos metteste na rede; affligiste os nossos lombos.
12 Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
Fizeste com que os homens cavalgassem sobre as nossas cabeças; passámos pelo fogo e pela agua; mas nos trouxeste a um logar copioso.
13 Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
Entrarei em tua casa com holocaustos; pagar-te-hei os meus votos.
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
Os quaes pronunciaram os meus labios, e fallou a minha bocca, quando estava na angustia.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
Offerecer-te-hei holocaustos gordurosos com incenso de carneiros; offerecerei novilhos com cabritos (Selah)
16 Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
Vinde, e ouvi, todos os que temeis a Deus, e eu contarei o que elle tem feito á minha alma.
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
A elle clamei com a minha bocca, e elle foi exaltado pela minha lingua.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
Se eu attender á iniquidade no meu coração, o Senhor não me ouvirá;
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
Mas, na verdade, Deus me ouviu; attendeu á voz da minha oração.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
Bemdito seja Deus, que não rejeitou a minha oração, nem desviou de mim a sua misericordia.