< Zsoltárok 66 >

1 Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
Ipukkawyo iti panagdaydayawyo iti Dios, iti entero a daga;
2 Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
Ikantayo iti dayag ti naganna; pagbalinenyo a nadayag ti pammadayaw kenkuana.
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
Ibagayo iti Dios, “Anian a nakakaskasdaaw dagiti aramidmo! Babaen iti nabileg a pannakabalinmo, agtulnog kenka dagiti kabusormo.
4 Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
Idaydayaw ken kantaandaka ti entero a daga; agkantada iti pagdaydayaw iti naganmo.” (Selah)
5 Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
Umayyo kitaen dagiti aramid ti Dios; nakakaskasdaaw iti inaramidna kadagiti annak ti tao.
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
Pinagbalinna a namaga a daga iti baybay; pinagnada a binallasiw ti karayan; nagrag-otayo sadiay kenkuana.
7 A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
Agturturay isuna iti agnanayon babaen iti pannakabalinna; mat-matmatanna dagiti nasion; saan a palubosan nga itag-ay dagiti kabusor dagiti bagbagida. (Selah)
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
Dayawenyo ti Dios, dakayo a tattao, ipangngegyo kadagiti tattao ti panagdayawyo kenkuana.
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
Inaywanannatayo tapno agtalinaedtayo a sibibiag, ken saanna nga itulok a maikaglis dagiti sakatayo.
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
Ta sika, O Dios, sinuotnakami; sinuotnakami a kas iti pirak.
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
Impalubosmo a masiloankami; inikkam iti nakaro a dadagsen dagiti siketmi.
12 Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
Impalubosmo nga ibadde-baddekdakami dagiti tattao; limmasatkami kadagiti apuy ken danum, ngem impannakami iti nalawa a lugar.
13 Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
Umayak iti balaymo nga addaan iti daton a maipuor; bayadak dagiti sapatak kenka
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
nga inkari dagiti bibigko ken inbalikas ti ngiwatko idi tiempo ti pannakariribukko.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
Idatagko kenka dagiti maipuor a daton a nalulukmeg nga ayup ken kadagiti nabanglo nga ayamuom dagiti kalakian a karnero; Agidatonak kadagiti bulog a baka ken kalding. (Selah)
16 Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
Umayyo denggen, dakayo amin a managbuteng iti Dios, ken ipablaakko ti inaramidna iti kararuak.
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
Nagsangitak kenkuana, ken indaydayaw iti dilak isuna.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
No saanko nga inkankano dagiti basolko, saannak koma a dinengngeg ti Apo.
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
Ngem pudno a nangngeg ti Dios, ken impangagna ti timek ti kararagko.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
Idaydayawko ti Dios, a saan a timmallikod iti kararagko wenno iti kinapudnona iti tulagna kaniak.

< Zsoltárok 66 >