Zsoltárok 66
1 Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
Auf den Siegesspender, ein Gesang; ein Lied. - Jauchzt Gott zu, alle Lande!
2 Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
Besinget seines Namens Herrlichkeit! Besinget herrlich seinen Lobpreis!
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
So sprecht von Gott: "Wie wundervoll sind Deine Werke! Selbst Deine Feinde schlagen sich auf Deine Seite ob Deiner großen Macht.
4 Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
Der ganze Erdkreis betet vor Dir an und singet Dir, singt Deinem Namen." (Sela)
5 Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
Herbei! Schaut Gottes Werke! Wie hehr sein Walten an den Menschenkindern!
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
In trocken Land verwandelt er das Meer; zu Fuß durchschreiten sie den Strom. So wollen wir uns seiner freuen.
7 A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
Der ewig herrscht mit seiner Allgewalt, er richtet seine Blicke auf die Heiden; sie können sie nicht von sich abwenden trotz ihrem Sträuben. (Sela)
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
Ihr Völker, preiset unsern Gott und lasset laut sein Lob erschallen,
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
der unser Leben immerfort erhält und unsern Fuß nicht gleiten läßt!
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
Du hast uns freilich, Gott, geprüft, geläutert uns wie Silber.
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
Du hast in Banden uns gebracht und Fesseln unsern Hüften angelegt,
12 Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
und Menschen hast Du über uns zu Herren eingesetzt; in Feuer und in Wasser kamen wir; doch Du befreitest uns daraus zum Heile. -
13 Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
So walle ich mit Brandopfern zu Deinem Hause, und mein Gelübde löse ich Dir ein,
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
wozu sich meine Lippen aufgetan, und was mein Mund in meiner Not versprochen.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
Brandopfer fetter Tiere bringe ich Dir dar samt Opferduft von Widdern; ich richte Rinder her und Böcke. (Sela)
16 Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
Herbei, ihr Gottesfürchtigen alle! Hört! Ich will euch erzählen, was er mir getan:
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
Mit meinem Munde habe ich zu ihm gerufen und Großes ihm mit meiner Zunge vorgetragen.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
Wenn ich mich eines Frevels schuldig je gewußt, dann hätte mich der Herr nicht angehört.
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
Nun aber hat es Gott gehört und auf mein laut Gebet geachtet.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
Gelobt sei Gott, der meine Bitte nicht versagt und seine Huld mir nicht entzogen!
