< Zsoltárok 66 >

1 Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
Cantique de Psaume, [donné] au maître chantre. Toute la terre, jetez des cris de réjouissance à Dieu.
2 Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
Psalmodiez la gloire de son Nom, rendez sa louange glorieuse.
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
Dites à Dieu: ô que tu es terrible en tes exploits! Tes ennemis te mentiront à cause de la grandeur de ta force.
4 Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
Toute la terre se prosternera devant toi, et te psalmodiera; elle psalmodiera ton Nom; (Sélah)
5 Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
Venez, et voyez les œuvres de Dieu: il est terrible en exploits sur les fils des hommes.
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
Il a fait de la mer une terre sèche; on a passé le fleuve à pied sec; [et] là nous nous sommes réjouis en lui.
7 A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
Il domine par sa puissance éternellement; ses yeux prennent garde sur les nations; les revêches ne se pourront point élever; (Sélah)
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
Peuples, bénissez notre Dieu, et faites retentir le son de sa louange.
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
C'est lui qui a remis notre âme en vie, et qui n'a point permis que nos pieds bronchassent.
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
Car, ô Dieu! tu nous avais sondés, tu nous avais affinés comme on affine l'argent.
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
Tu nous avais amenés aux filets, tu avais mis une étreinte en nos reins.
12 Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
Tu avais fait monter les hommes sur notre tête, et nous étions entrés dans le feu et dans l'eau; mais tu nous as fait entrer en un lieu fertile.
13 Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
J'entrerai dans ta maison avec des holocaustes; [et] je te rendrai mes vœux.
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
Lesquels mes lèvres ont proférés, et que ma bouche a prononcés, lorsque j'étais en détresse.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
Je t'offrirai des holocaustes de bêtes mœlleuses, avec la graisse des moutons, laquelle on fait fumer; je te sacrifierai des taureaux et des boucs; (Sélah)
16 Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
Vous tous qui craignez Dieu, venez, écoutez, et je raconterai ce qu'il a fait à mon âme.
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
Je l'ai invoqué de ma bouche, et il a été exalté par ma langue.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
Si j'eusse médité quelque outrage dans mon cœur, le Seigneur ne m'eût point écouté.
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
Mais certainement Dieu m'a écouté, [et] il a été attentif à la voix de ma supplication.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
Béni soit Dieu qui n'a point rejeté ma supplication, et qui n'a point éloigné de moi sa gratuité.

< Zsoltárok 66 >