Zsoltárok 66
1 Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
Au chef des chantres. Cantique. Psaume. Que toute la terre acclame Dieu!
2 Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
Chantez la gloire de son nom, faites de ses louanges un tribut d’honneur.
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
Dites à Dieu: "Que tes œuvres sont prodigieuses! A cause de ta toute-puissance tes ennemis rampent devant toi;
4 Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
la terre entière se prosterne à tes pieds, entonne tes louanges, célèbre ton nom." (Sélah)
5 Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
Venez et contemplez les hauts faits de Dieu! Merveilleuse est son action sur les fils de l’homme.
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
Il change la mer en terre ferme, à travers le fleuve on marche à pied sec; dès lors nous mîmes notre joie en lui.
7 A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
Il règne éternellement dans sa force, ses regards observent les nations: que les rebelles ne portent pas le front haut! (Sélah)
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
Nations, bénissez notre Dieu, faites retentir le bruit de ses louanges!
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
Il nous a gratifiés de la vie, et n’a pas laissé nos pieds chanceler.
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
Car tu nous as éprouvés, ô notre Dieu, jetés au creuset comme on fait de l’argent.
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
Tu nous avais amenés dans un filet, tu avais chargé nos reins d’un pesant fardeau,
12 Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
courbé notre tête sous le joug des gens. Nous avions passé par le feu et par l’eau; mais tu nous as remis dans l’abondance.
13 Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
Je me présenterai dans ta maison avec des holocaustes, pour m’acquitter envers toi de tous mes vœux,
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
que mes lèvres ont exprimés, qu’au cours de ma détresse ma bouche a formulés.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
Je t’offrirai des brebis grasses comme holocaustes, avec la fumée des béliers; j’immolerai des taureaux ainsi que des boucs. (Sélah)
16 Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
Venez et écoutez: Je veux raconter, ô vous tous qui craignez Dieu, ce qu’il a fait en ma faveur!
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
A pleine bouche je l’avais invoqué, il se trouvait exalté par mes lèvres.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
Si, dans mon cœur, j’avais eu en vue l’iniquité, Dieu ne m’eût pas entendu.
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
Eh bien! Dieu a entendu; il a été attentif aux accents de ma prière.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
Loué soit Dieu qui n’a pas repoussé ma prière, et ne m’a pas retiré sa grâce!
