< Zsoltárok 66 >
1 Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
Au chef de musique. Cantique. Psaume. Poussez des cris de joie vers Dieu, toute la terre!
2 Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
Chantez la gloire de son nom, rendez glorieuse sa louange.
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
Dites à Dieu: Que tes œuvres sont terribles! Tes ennemis se soumettent à toi, à cause de la grandeur de ta force.
4 Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
Toute la terre se prosternera devant toi, et chantera tes louanges; elle chantera ton nom. (Sélah)
5 Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
Venez, et voyez les œuvres de Dieu: il est terrible dans ses actes envers les fils des hommes.
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
Il changea la mer en terre sèche; ils passèrent le fleuve à pied: là nous nous sommes réjouis en lui.
7 A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
Il domine par sa puissance pour toujours; ses yeux observent les nations. Que les rebelles ne s’élèvent pas! (Sélah)
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
Peuples, bénissez notre Dieu, et faites entendre la voix de sa louange.
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
C’est lui qui a conservé notre âme en vie, et il n’a pas permis que nos pieds soient ébranlés.
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
Car, ô Dieu! tu nous as éprouvés, tu nous as affinés comme on affine l’argent;
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
Tu nous as fait entrer dans le filet, tu as mis un fardeau accablant sur nos reins;
12 Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
Tu as fait passer les hommes sur notre tête; nous sommes entrés dans le feu et dans l’eau, et tu nous as fait sortir dans un lieu spacieux.
13 Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
J’entrerai dans ta maison avec des holocaustes; j’acquitterai envers toi mes vœux,
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
Ce que mes lèvres ont proféré, et que ma bouche a dit dans ma détresse.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
Je t’offrirai des holocaustes de bêtes grasses, avec l’encens des béliers; je sacrifierai du gros bétail avec des boucs. (Sélah)
16 Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
Venez, écoutez, vous tous qui craignez Dieu, et je raconterai ce qu’il a fait pour mon âme.
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
J’ai crié à lui de ma bouche, et il a été exalté par ma langue.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
Si j’avais regardé l’iniquité dans mon cœur, le Seigneur ne m’aurait pas écouté.
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
Cependant Dieu m’a écouté; il a fait attention à la voix de ma prière.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
Béni soit Dieu, qui n’a point rejeté ma prière, ni retiré d’avec moi sa bonté.