Zsoltárok 66
1 Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
“To the chief musician, a song or psalm.” Shout joyfully unto God, all ye lands:
2 Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
Sing forth the glory of his name; make glorious his praise.
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
Say unto God, How fear-inspiring is every one of thy works! through the greatness of thy strength will thy enemies yield feigned obedience unto thee.
4 Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
All the lands shall bow themselves down unto thee, and shall sing praises unto thee; they shall sing praises to thy name. (Selah)
5 Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
Come and see the deeds of God: fear-inspiring is his doing toward the children of men.
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
He changed the sea into dry land: through the river they went on foot: there did we rejoice in him.
7 A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
He ruleth by his might for ever; his eyes look upon the nations: the rebellious—these shall not be exalted. (Selah)
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
Bless, O ye people, our God, and cause the voice of his praise to be heard:
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
Who hath appointed our soul to life, and hath not suffered our foot to slip.
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
For thou hast proved us, O God: thou hast refined us, as silver is refined.
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
Thou hast brought us into the net; thou hast placed fetters upon our loins.
12 Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
Thou hast caused men to ride on our head: we entered into fire and into water; but thou broughtest us out to [the enjoyment] of overflowing plenty. a
13 Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
I will enter thy house with burnt-offerings: I will pay unto thee my vows,
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
Which my lips have uttered, and my mouth hath spoken, when I was in distress.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
Burnt-offerings of fatlings will I offer up unto thee, with the incense of rams; I will prepare steers with he-goats. (Selah)
16 Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
Come, hear, and I will relate, all ye that fear God, what he hath done for my soul.
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
Unto him I cried with my mouth, and a song of extolling was on my tongue.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
If I had looked on wickedness with my heart, the Lord would not have heard;
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
But verily God hath heard; he hath listened to the voice of my prayer.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
Blessed be God, who hath not removed my prayer [from him], nor his kindness from me.
