Zsoltárok 65
1 Az éneklőmesternek; zsoltár; Dávid éneke. Tied a hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon; és néked teljesítik ott a fogadást.
Al Músico principal: Salmo: Cántico de David. A TI es plácida la alabanza en Sión, oh Dios: y á ti se pagarán los votos.
2 Oh könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden test.
Tú oyes la oración: á ti vendrá toda carne.
3 Bűneim erőt vettek rajtam; vétkeinket te bocsásd meg.
Palabras de iniquidades me sobrepujaron: [mas] nuestras rebeliones tú las perdonarás.
4 Boldog az, a kit te kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a te tornáczaidban; hadd teljesedjünk meg a te házadnak javaival, a te templomodnak szentségével!
Dichoso el que tú escogieres, é hicieres llegar [á ti], para que habite en tus atrios: seremos saciados del bien de tu casa, de tu santo templo.
5 Csodálatos dolgokat szólasz nékünk a te igazságodban, idvességünknek Istene; e föld minden szélének és a messze tengernek bizodalma;
Con tremendas cosas, en justicia, nos responderás tú, oh Dios de nuestra salud, esperanza de todos los términos de la tierra, y de los más remotos [confines] de la mar.
6 A ki hegyeket épít erejével, körül van övezve hatalommal;
[Tú], el que afirma los montes con su potencia, ceñido de valentía:
7 A ki lecsillapítja a tengerek zúgását, habjaik zúgását, és a népek háborgását.
El que amansa el estruendo de los mares, el estruendo de sus ondas, y el alboroto de las gentes.
8 Félnek is jeleidtől a szélek lakói; a napkelet és nyugot határait megörvendezteted.
Por tanto los habitadores de los fines [de la tierra] temen de tus maravillas. Tú haces alegrar las salidas de la mañana y de la tarde.
9 Meglátogatod a földet és elárasztod; nagyon meggazdagítod azt. Istennek folyója tele van vizekkel; gabonát szerzesz nékik, mert úgy rendelted azt.
Visitas la tierra, y la riegas: en gran manera la enriqueces con el río de Dios, lleno de aguas: preparas el grano de ellos, cuando así la dispones.
10 Megitatod barázdáit, göröngyeit meglapítod; záporesővel meglágyítod azt, termését megáldod.
Haces se empapen sus surcos, haces descender sus canales: ablándasla con lluvias, bendices sus renuevos.
11 Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal, és a te nyomdokaidon kövérség fakad;
Tú coronas el año de tus bienes; y tus nubes destilan grosura.
12 Csepegnek a puszta legelői és a halmokat vígság övezi.
Destilan sobre las estancias del desierto; y los collados se ciñen de alegría.
13 A legelők megtelnek juhokkal, és a völgyeket gabona borítja; örvendeznek és énekelnek.
Vístense los llanos de manadas, y los valles se cubren de grano: dan voces de júbilo, y aun cantan.
