Zsoltárok 65

1 Az éneklőmesternek; zsoltár; Dávid éneke. Tied a hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon; és néked teljesítik ott a fogadást.

Til Sangmesteren; en Psalme af David; en Sang.

2 Oh könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden test.

Gud! man lover dig i det stille i Zion, og dig skal betales Løfte.

3 Bűneim erőt vettek rajtam; vétkeinket te bocsásd meg.

Du, som hører Bønnen, hen til dig tyr alt Kød.

4 Boldog az, a kit te kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a te tornáczaidban; hadd teljesedjünk meg a te házadnak javaival, a te templomodnak szentségével!

Misgerningerne ere blevne mig for svare; vore Overtrædelser, dem ville du sone!

5 Csodálatos dolgokat szólasz nékünk a te igazságodban, idvességünknek Istene; e föld minden szélének és a messze tengernek bizodalma;

Salig er den, som du udvælger og lader komme nær, at han maa bo i dine Forgaarde; vi skulle mættes med dit Hus's Gode, i dit Tempels Helligdom.

6 A ki hegyeket épít erejével, körül van övezve hatalommal;

Forfærdelige Ting skal du, vor Frelses Gud, svare os i Retfærdighed, du, som er en Fortrøstning for den hele vide Jord og Havet i det fjerne.

7 A ki lecsillapítja a tengerek zúgását, habjaik zúgását, és a népek háborgását.

Han gør Bjergene faste ved sin Kraft, han er omgjordet med Vælde;

8 Félnek is jeleidtől a szélek lakói; a napkelet és nyugot határait megörvendezteted.

han stiller Havets Brusen, dets Bølgers Brusen derudi og Folkenes Bulder.

9 Meglátogatod a földet és elárasztod; nagyon meggazdagítod azt. Istennek folyója tele van vizekkel; gabonát szerzesz nékik, mert úgy rendelted azt.

Og de, som bo ved det yderste, frygte for dine Tegn; du fylder Morgenens og Aftenens Frembrud med Jubel.

10 Megitatod barázdáit, göröngyeit meglapítod; záporesővel meglágyítod azt, termését megáldod.

Du har besøgt Jorden og givet den Overflod, du gør den meget rig; Guds Bæk er fuld af Vand, du bereder dem Korn, thi dertil gør du Jorden skikket.

11 Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal, és a te nyomdokaidon kövérség fakad;

Du vander dens Furer, du nedtrykker det pløjede; du gør den blød med Regn, du velsigner dens Grøde.

12 Csepegnek a puszta legelői és a halmokat vígság övezi.

Du kroner Aaret med dit Gode, og dine Fodspor dryppe med Fedme.

13 A legelők megtelnek juhokkal, és a völgyeket gabona borítja; örvendeznek és énekelnek.

Græsgangene i Ørken dryppe, og Højene ere omgjordede med Fryd. Engene ere klædte med Faarehjorde, og Dalene ere skjulte med Korn; de juble, ja de synge.