Zsoltárok 64

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet.

Poslušaj moj glas, oh Bog, v moji molitvi, varuj moje življenje strahu pred sovražnikom.

2 Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől.

Skrij me pred skrivnim načrtom hudobnih, pred vstajo delavcev krivičnosti,

3 A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserű beszédöket.

ki brusijo svoj jezik kakor meč in upogibajo svoje loke, da bi streljali svoje puščice, celó grenke besede,

4 Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.

da bi lahko na skrivnem streljali na popolnega. Nenadoma streljajo nanj in se ne bojijo.

5 Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket?

Med seboj se hrabrijo v zli zadevi. Na skrivaj se posvetujejo o nastavljanju zank; pravijo: »Kdo jih bo videl?«

6 Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.

Preiskujejo krivičnosti, dovršijo marljivo iskanje. Notranja misel vsakogar izmed njih in srce, oboje je globoko.

7 De meglövi őket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.

Toda Bog bo nanje streljal s puščico, nenadoma bodo ranjeni.

8 És megejtik őket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki őket látja.

Tako bodo dosegli, da bo njihov lastni jezik padel nanje. Vsi, ki jih vidijo, bodo zbežali stran.

9 Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét.

Vsi ljudje se bodo bali in bodo oznanjali Božje delo, kajti o njegovem dejanju bodo modro preudarjali.

10 Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívűek.

Pravični bodo veseli v Gospodu in bodo zaupali vanj in vsi iskreni v srcu bodo ponosni.