Zsoltárok 64

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet.

“To the chief musician, a psalm of David.” Hear my voice, O God, in my complaint: preserve my life from the dread of the enemy.

2 Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől.

Hide me from the secret counsel of evil-doers, from the tumultuous assault of the workers of wickedness;

3 A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserű beszédöket.

Who whet their tongue like a sword, who aim with their arrow, the bitter word:

4 Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.

To shoot in secret at the innocent; suddenly do they shoot at him, and fear not.

5 Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket?

They encourage themselves in an evil plan; they tell secretly of laying snares: they say, Who will see them?

6 Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.

They search out iniquities; “We are ready with the carefully searched out device:” and the inward thought and heart of each is deeply [hidden].

7 De meglövi őket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.

But God shooteth at them suddenly [his] arrow; —[thence] are come their wounds.

8 És megejtik őket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki őket látja.

And their own tongues will stumble over themselves: all that look on them will shake their head.

9 Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét.

All men shall fear, and shall declare the deeds of God, and understand his works.

10 Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívűek.

The righteous shall rejoice in the Lord, and shall trust in him; and all the upright in heart shall glorify themselves.