Zsoltárok 64

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet.

達味詩歌，交與樂官。 天主，求您傾聽我哀訴的聲音，從仇敵的恐嚇中保全我生命。

2 Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől.

求您掩護我遠離惡人的陰險，使我脫免作奸犯科者的暴亂；

3 A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserű beszédöket.

他們磨礪自己的舌頭有如刀劍，他們吐出有毒的語言有如弓箭：

4 Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.

暗地裏向無辜的人擊撾，肆無忌憚，突然將他刺殺。

5 Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket?

他們彼此激勵行惡，互相商議暗佈羅網；說：看見我們的究竟是誰？

6 Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.

誰能查出我們的邪思﹖我們已作成精密陰謀，走近的人必墜入深溝。

7 De meglövi őket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.

但是，天主必要用箭射擊他們，他們必要突然身受創痕。

8 És megejtik őket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki őket látja.

他們的舌頭必使自己跌仆，凡見到他們的人都必搖頭。

9 Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét.

眾人要恐懼，要傳述天主的作為，他們也都要細心默思他的事跡。

10 Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívűek.

義人必要喜樂於上主，向他投靠，心地正直的人，必要因此而歡躍。