Zsoltárok 63

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

Un salmo de David, cuando estaba en el desierto de Judá. Dios, tú eres mi Dios y te busco de todo corazón. Mi ser entero te anhela y tiene sed de ti, en medio de esta tierra seca, árida y carente de aguas.

2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

Te veo en el Templo. Contemplo tu poder y tu gloria.

3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

Tu fidelidad y amor son mejores que la vida misma. Por ello te alabaré.

4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

Te agradeceré tanto como viva. Elevo mis manos hacia ti y celebro tu maravilloso carácter.

5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

Tú me satisfaces más que el mejor de los alimentos. Te alabaré con canciones alegres.

6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

Paso la noche entera pensando en ti desde que me acuesto, meditando sobre ti.

7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

Porque eres quien me ayuda, canto feliz bajo tus alas.

8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

Me aferro a ti y tus fuertes brazos me levantan.

9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

Los que tratan de destruirme irán a la tumba.

10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

Morirán a punta de espada y serán alimento para los chacales.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

Pero el rey vivirá feliz por todo lo que Dios ha hecho. Todos los que siguen a Dios le alabarán, pero los que mienten serán silenciados.