Zsoltárok 63
1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
A Melody of David. When he was in the Wilderness of Judah. O God, my GOD, thou art, Earnestly do I desire thee, —My soul thirsteth for thee, My flesh fainteth for thee, In a land—dry, and weary for want of water, —
2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
In like manner as, in the sanctuary, I have had vision of thee, To behold thy power and thy glory.
3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
Because better is thy lovingkindness than life, My lips, aloud shall praise thee!
4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
Thus, will I bless thee while I live, In thy Name, will I lift up mine outspread hands:
5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
As with fatness and richness, shall my soul be satisfied, And, with joyfully shouting lips, shall my mouth utter praise.
6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;
Should I call thee to mind upon my couch, In the watches of the night, would I breathe soft speech of thee.
7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
For thou hast become a help unto me, —And, in the shadow of thy wings, will I shout for joy.
8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
My soul hath run clinging to thee, On me, hath thy right hand laid hold.
9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
When, they, to crush it, would seek my life, They shall go into the lower parts of the earth:
10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
Every one shall be given up into the power of the sword, The portion of jackals, shall they become.
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.
But, the king, shall rejoice in God, —Every one shall glory who sweareth by him, For the mouth of them who speak falsehood, shall be stopped.
