< Zsoltárok 63 >
1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
A psalm of David, when he was in the wilderness of Judah. O God, my God, you, you do I seek: my heart thirsts for you, my body faints for you in a parched and waterless land.
2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
As I in the temple have seen you, beholding your power and your glory,
3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
for better than life is your kindness: my lips shall utter your praise.
4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
So, while I live, I will bless you, and lift up my hands in your name.
5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
As with marrow and fat am I feasted; with joyful lips I will praise you.
6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;
I call you to mind on my bed, and muse on you in the night watches;
7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
for you have been my help, I joyfully sing in the shadow of your wings.
8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
I cling close after you, your right hand holds me up.
9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
But those who seek after my life shall go down to the depths of the earth,
10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
given o’er to the power of the sword, or as prey for jackals to devour.
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.
But the king shall rejoice in God: all who own his allegiance will glory. For the mouth of the false shall be stopped.