Zsoltárok 63

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

O God, thou art my God; early will I seek thee: my soul thirsteth for thee, my flesh longeth for thee in a dry and thirsty land, where no water is;

2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

To see thy power and thy glory, so as I have seen thee in the sanctuary.

3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

Because thy lovingkindness is better than life, my lips shall praise thee.

4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

Thus will I bless thee while I live: I will lift up my hands in thy name.

5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

My soul shall be satisfied as with marrow and fatness; and my mouth shall praise thee with joyful lips:

6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

When I remember thee upon my bed, and meditate on thee in the night watches.

7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

Because thou hast been my help, therefore in the shadow of thy wings will I rejoice.

8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

My soul followeth hard after thee: thy right hand upholdeth me.

9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

But those that seek my soul, to destroy it, shall go into the lower parts of the earth.

10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

They shall fall by the sword: they shall be a portion for foxes.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

But the king shall rejoice in God; every one that sweareth by him shall glory: but the mouth of them that speak lies shall be stopped.