Zsoltárok 63

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

O God, you are my God; early will I seek you: my soul thirsts for you, my flesh longs for you in a dry and thirsty land, where no water is;

2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

To see your power and your glory, so as I have seen you in the sanctuary.

3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

Because your loving kindness is better than life, my lips shall praise you.

4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

Thus will I bless you while I live: I will lift up my hands in your name.

5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

My soul shall be satisfied as with marrow and fatness; and my mouth shall praise you with joyful lips:

6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

When I remember you on my bed, and meditate on you in the night watches.

7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

Because you have been my help, therefore in the shadow of your wings will I rejoice.

8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

My soul follows hard after you: your right hand upholds me.

9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

But those that seek my soul, to destroy it, shall go into the lower parts of the earth.

10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

They shall fall by the sword: they shall be a portion for foxes.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

But the king shall rejoice in God; every one that swears by him shall glory: but the mouth of them that speak lies shall be stopped.